Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   tr Geçmiş zaman 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [seksen üç]

Geçmiş zaman 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar török Lejátszás Több
telefonálni te-ef-----mek t______ e____ t-l-f-n e-m-k ------------- telefon etmek 0
Telefonáltam. Te--fo- -t---. T______ e_____ T-l-f-n e-t-m- -------------- Telefon ettim. 0
Az egész időben telefonáltam. D-v--lı --l-fo---ttim. D______ t______ e_____ D-v-m-ı t-l-f-n e-t-m- ---------------------- Devamlı telefon ettim. 0
kérdezni sormak s_____ s-r-a- ------ sormak 0
Kérdeztem. Sord--. S______ S-r-u-. ------- Sordum. 0
Mindig kérdeztem. He--so-d-m. H__ s______ H-p s-r-u-. ----------- Hep sordum. 0
mesélni an-at--k a_______ a-l-t-a- -------- anlatmak 0
Meséltem. A-----ı-. A________ A-l-t-ı-. --------- Anlattım. 0
Az egész történetet elmeséltem. B-t-- -ikâ---- -nl--t--. B____ h_______ a________ B-t-n h-k-y-y- a-l-t-ı-. ------------------------ Bütün hikâyeyi anlattım. 0
tanulni öğ-enmek ö_______ ö-r-n-e- -------- öğrenmek 0
Tanultam. Öğ-e-di-. Ö________ Ö-r-n-i-. --------- Öğrendim. 0
Egész este tanultam. B--ün a-ş-- -ğ----i-. B____ a____ ö________ B-t-n a-ş-m ö-r-n-i-. --------------------- Bütün akşam öğrendim. 0
dolgozni ça--ş-ak ç_______ ç-l-ş-a- -------- çalışmak 0
Dolgoztam. Ça-ıştı-. Ç________ Ç-l-ş-ı-. --------- Çalıştım. 0
Egész nap dolgoztam. B-t-- g-- çal-ştı-. B____ g__ ç________ B-t-n g-n ç-l-ş-ı-. ------------------- Bütün gün çalıştım. 0
enni ye-e--y---k y____ y____ y-m-k y-m-k ----------- yemek yemek 0
Ettem. Y-mek----i-. Y____ y_____ Y-m-k y-d-m- ------------ Yemek yedim. 0
Az összes ételt megettem. Yemeğ-- he----i ---i-. Y______ h______ y_____ Y-m-ğ-n h-p-i-i y-d-m- ---------------------- Yemeğin hepsini yedim. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…