Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   et Minevik 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [kaheksakümmend kolm]

Minevik 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
telefonálni h----t-ma h________ h-l-s-a-a --------- helistama 0
Telefonáltam. Ma-he--s--s-n. M_ h__________ M- h-l-s-a-i-. -------------- Ma helistasin. 0
Az egész időben telefonáltam. M---l-n--er----elle---a----efo-i-. M_ o___ t____ s____ a__ t_________ M- o-i- t-r-e s-l-e a-a t-l-f-n-l- ---------------------------------- Ma olin terve selle aja telefonil. 0
kérdezni kü---a k_____ k-s-m- ------ küsima 0
Kérdeztem. Ma -üsi---. M_ k_______ M- k-s-s-n- ----------- Ma küsisin. 0
Mindig kérdeztem. M- olen---a-i k-si-ud. M_ o___ a____ k_______ M- o-e- a-a-i k-s-n-d- ---------------------- Ma olen alati küsinud. 0
mesélni ju-u--a-a j________ j-t-s-a-a --------- jutustama 0
Meséltem. Ma -----ta-in. M_ j__________ M- j-t-s-a-i-. -------------- Ma jutustasin. 0
Az egész történetet elmeséltem. M--ju-us-a-i--te-v- l---ära. M_ j_________ t____ l__ ä___ M- j-t-s-a-i- t-r-e l-o ä-a- ---------------------------- Ma jutustasin terve loo ära. 0
tanulni õ-p-ma õ_____ õ-p-m- ------ õppima 0
Tanultam. M--õ--i--n. M_ õ_______ M- õ-p-s-n- ----------- Ma õppisin. 0
Egész este tanultam. Ma---p--in terve õh-u. M_ õ______ t____ õ____ M- õ-p-s-n t-r-e õ-t-. ---------------------- Ma õppisin terve õhtu. 0
dolgozni töö-a-a t______ t-ö-a-a ------- töötama 0
Dolgoztam. M--t--t-si-. M_ t________ M- t-ö-a-i-. ------------ Ma töötasin. 0
Egész nap dolgoztam. M- -ö-t-si--t-rve-päe-a. M_ t_______ t____ p_____ M- t-ö-a-i- t-r-e p-e-a- ------------------------ Ma töötasin terve päeva. 0
enni sö-ma s____ s-ö-a ----- sööma 0
Ettem. Ma s---. M_ s____ M- s-i-. -------- Ma sõin. 0
Az összes ételt megettem. M----i- -o---toid- ä--. M_ s___ k___ t____ ä___ M- s-i- k-g- t-i-u ä-a- ----------------------- Ma sõin kogu toidu ära. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + észt (1-100) MP3 észt (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…