Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   te భూత కాలం 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ఎనభై మూడు]

83 [Enabhai mūḍu]

భూత కాలం 3

Bhūta kālaṁ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar telugu Lejátszás Több
telefonálni టెలిఫో-- -ేయ-ం టె___ చే__ ట-ల-ఫ-న- చ-య-ం -------------- టెలిఫోన్ చేయడం 0
Ṭe--p--n -ē-aḍ-ṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Telefonáltam. నే-- --లిఫో----ేస--ు నే_ టె___ చే__ న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- -------------------- నేను టెలిఫోన్ చేసాను 0
N--u--e--ph-- -ē--nu N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Az egész időben telefonáltam. న-న- --్పుడ-------లో-----లాడ-తూనే ఉన-నాను నే_ ఎ___ ఫో_ లో మా_____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉ-్-ా-ు ----------------------------------------- నేను ఎప్పుడూ ఫోన్ లో మాట్లాడుతూనే ఉన్నాను 0
Nē--------ū -hō---ō---ṭlāḍ--ūnē --n--u N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
kérdezni అడగ-ం అ___ అ-గ-ం ----- అడగటం 0
A---aṭ-ṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Kérdeztem. నే-- అ-ిగ--ు నే_ అ___ న-న- అ-ి-ా-ు ------------ నేను అడిగాను 0
N-nu-aḍ-gā-u N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Mindig kérdeztem. న--ు--ప-పుడూ అడి---ూ-ే ఉన్న--ు నే_ ఎ___ అ____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ అ-ి-ు-ూ-ే ఉ-్-ా-ు ------------------------------ నేను ఎప్పుడూ అడిగుతూనే ఉన్నాను 0
Nē-u --p-ḍ- --i-u-ūn-----ānu N___ e_____ a________ u_____ N-n- e-p-ḍ- a-i-u-ū-ē u-n-n- ---------------------------- Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu
mesélni చ-ప--ుట చె___ చ-ప-ప-ట ------- చెప్పుట 0
C-ppu-a C______ C-p-u-a ------- Ceppuṭa
Meséltem. న-న--చెప----ు నే_ చె___ న-న- చ-ప-ప-న- ------------- నేను చెప్పాను 0
N--- ------u N___ c______ N-n- c-p-ā-u ------------ Nēnu ceppānu
Az egész történetet elmeséltem. న-న--మ-త-త- -ధ-ి-చ-ప్పాను నే_ మొ__ క__ చె___ న-న- మ-త-త- క-న- చ-ప-ప-న- ------------------------- నేను మొత్తం కధని చెప్పాను 0
N-nu m-t-a--ka-ha-i c--p-nu N___ m_____ k______ c______ N-n- m-t-a- k-d-a-i c-p-ā-u --------------------------- Nēnu mottaṁ kadhani ceppānu
tanulni చ-ువుట చ___ చ-ు-ు- ------ చదువుట 0
C-du---a C_______ C-d-v-ṭ- -------- Caduvuṭa
Tanultam. నే-ు-చ--వాను నే_ చ___ న-న- చ-ి-ా-ు ------------ నేను చదివాను 0
N--u --divānu N___ c_______ N-n- c-d-v-n- ------------- Nēnu cadivānu
Egész este tanultam. నే-ు--ాయంత్రం ---్తం---ివా-ు నే_ సా___ మొ__ చ___ న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చ-ి-ా-ు ---------------------------- నేను సాయంత్రం మొత్తం చదివాను 0
N--- s-y-n---- mott---ca--v-nu N___ s________ m_____ c_______ N-n- s-y-n-r-ṁ m-t-a- c-d-v-n- ------------------------------ Nēnu sāyantraṁ mottaṁ cadivānu
dolgozni పన--చ--ుట ప_ చే__ ప-ి చ-య-ట --------- పని చేయుట 0
Pani-cē-u-a P___ c_____ P-n- c-y-ṭ- ----------- Pani cēyuṭa
Dolgoztam. నే-ు -న--చేస--ు నే_ ప_ చే__ న-న- ప-ి చ-స-న- --------------- నేను పని చేసాను 0
Nēn- ---i--ēsānu N___ p___ c_____ N-n- p-n- c-s-n- ---------------- Nēnu pani cēsānu
Egész nap dolgoztam. రో-ం-----ను--న- చేసాను రో__ నే_ ప_ చే__ ర-జ-త- న-న- ప-ి చ-స-న- ---------------------- రోజంతా నేను పని చేసాను 0
R----tā nē-u ---- ---ānu R______ n___ p___ c_____ R-j-n-ā n-n- p-n- c-s-n- ------------------------ Rōjantā nēnu pani cēsānu
enni త-న-ట తి__ త-న-ట ----- తినుట 0
T-n--a T_____ T-n-ṭ- ------ Tinuṭa
Ettem. న-న---ి--నాను నే_ తి___ న-న- త-న-న-న- ------------- నేను తిన్నాను 0
Nē-u tinnānu N___ t______ N-n- t-n-ā-u ------------ Nēnu tinnānu
Az összes ételt megettem. నేను అ--నం మ--్త-----్నా-ు నే_ అ__ మొ__ తి___ న-న- అ-్-ం మ-త-త- త-న-న-న- -------------------------- నేను అన్నం మొత్తం తిన్నాను 0
N-n----n-- -----ṁ--inn--u N___ a____ m_____ t______ N-n- a-n-ṁ m-t-a- t-n-ā-u ------------------------- Nēnu annaṁ mottaṁ tinnānu

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + telugu (1-100) MP3 telugu (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…