Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   te భూత కాలం 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ఎనభై మూడు]

83 [Enabhai mūḍu]

భూత కాలం 3

Bhūta kālaṁ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar telugu Lejátszás Több
telefonálni టె--ఫ-న- -ేయ-ం టె___ చే__ ట-ల-ఫ-న- చ-య-ం -------------- టెలిఫోన్ చేయడం 0
Ṭel----- cē-aḍaṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Telefonáltam. నేన- --ల--ో-్-చ----ు నే_ టె___ చే__ న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- -------------------- నేను టెలిఫోన్ చేసాను 0
N-nu------------sānu N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Az egész időben telefonáltam. నేను ఎప్పు-ూ-ఫ-న్ ----ా-్----తూ---ఉన్న-ను నే_ ఎ___ ఫో_ లో మా_____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉ-్-ా-ు ----------------------------------------- నేను ఎప్పుడూ ఫోన్ లో మాట్లాడుతూనే ఉన్నాను 0
Nēn- e----ū--h----ō--ā-lāḍutūnē----ānu N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
kérdezni అడ--ం అ___ అ-గ-ం ----- అడగటం 0
Aḍ--a-aṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Kérdeztem. నే-ు -డిగా-ు నే_ అ___ న-న- అ-ి-ా-ు ------------ నేను అడిగాను 0
Nēn- aḍigānu N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Mindig kérdeztem. న-న- -ప----ూ--డ-గు---ే--న్నా-ు నే_ ఎ___ అ____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ అ-ి-ు-ూ-ే ఉ-్-ా-ు ------------------------------ నేను ఎప్పుడూ అడిగుతూనే ఉన్నాను 0
N-nu eppu-ū -ḍi-u-ūn- un--nu N___ e_____ a________ u_____ N-n- e-p-ḍ- a-i-u-ū-ē u-n-n- ---------------------------- Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu
mesélni చ-ప--ుట చె___ చ-ప-ప-ట ------- చెప్పుట 0
Cep--ṭa C______ C-p-u-a ------- Ceppuṭa
Meséltem. న--- చెప్ప--ు నే_ చె___ న-న- చ-ప-ప-న- ------------- నేను చెప్పాను 0
Nē-u-ce-pā-u N___ c______ N-n- c-p-ā-u ------------ Nēnu ceppānu
Az egész történetet elmeséltem. నే-ు-మొ------ధ-ి-చ--్ప-ను నే_ మొ__ క__ చె___ న-న- మ-త-త- క-న- చ-ప-ప-న- ------------------------- నేను మొత్తం కధని చెప్పాను 0
Nē----o---ṁ--ad-an- --ppā-u N___ m_____ k______ c______ N-n- m-t-a- k-d-a-i c-p-ā-u --------------------------- Nēnu mottaṁ kadhani ceppānu
tanulni చదు--ట చ___ చ-ు-ు- ------ చదువుట 0
Ca---u-a C_______ C-d-v-ṭ- -------- Caduvuṭa
Tanultam. నేన-----వ-ను నే_ చ___ న-న- చ-ి-ా-ు ------------ నేను చదివాను 0
N-n- -ad--ā-u N___ c_______ N-n- c-d-v-n- ------------- Nēnu cadivānu
Egész este tanultam. నే-- సాయ-త--- మొత--ం--ది--ను నే_ సా___ మొ__ చ___ న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చ-ి-ా-ు ---------------------------- నేను సాయంత్రం మొత్తం చదివాను 0
N-nu sā-a-t-aṁ-m--taṁ-cad---nu N___ s________ m_____ c_______ N-n- s-y-n-r-ṁ m-t-a- c-d-v-n- ------------------------------ Nēnu sāyantraṁ mottaṁ cadivānu
dolgozni పన------ట ప_ చే__ ప-ి చ-య-ట --------- పని చేయుట 0
Pa-- c--uṭa P___ c_____ P-n- c-y-ṭ- ----------- Pani cēyuṭa
Dolgoztam. నేన----- -ేసాను నే_ ప_ చే__ న-న- ప-ి చ-స-న- --------------- నేను పని చేసాను 0
N-n--pa--------u N___ p___ c_____ N-n- p-n- c-s-n- ---------------- Nēnu pani cēsānu
Egész nap dolgoztam. రోజం---నే-ు పని--ే-ాను రో__ నే_ ప_ చే__ ర-జ-త- న-న- ప-ి చ-స-న- ---------------------- రోజంతా నేను పని చేసాను 0
R----tā n--- -a-i------u R______ n___ p___ c_____ R-j-n-ā n-n- p-n- c-s-n- ------------------------ Rōjantā nēnu pani cēsānu
enni తినుట తి__ త-న-ట ----- తినుట 0
T-n--a T_____ T-n-ṭ- ------ Tinuṭa
Ettem. నే-ు -ి--న-ను నే_ తి___ న-న- త-న-న-న- ------------- నేను తిన్నాను 0
N-n- -i-nānu N___ t______ N-n- t-n-ā-u ------------ Nēnu tinnānu
Az összes ételt megettem. న--- అ--న----త్త- -ి---ా-ు నే_ అ__ మొ__ తి___ న-న- అ-్-ం మ-త-త- త-న-న-న- -------------------------- నేను అన్నం మొత్తం తిన్నాను 0
N-nu an--ṁ ---t----innānu N___ a____ m_____ t______ N-n- a-n-ṁ m-t-a- t-n-ā-u ------------------------- Nēnu annaṁ mottaṁ tinnānu

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + telugu (1-100) MP3 telugu (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…