Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   pt Advérbios

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [cem]

Advérbios

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar portugál (PT) Lejátszás Több
már egyszer – még soha j- .-.-a-------e--- n--ca j_ .__ a_____ v__ – n____ j- .-. a-g-m- v-z – n-n-a ------------------------- já ... alguma vez – nunca 0
Volt már ön egyszer Berlinben? J- est--- -l---a--ez e- Ber-im ? J_ e_____ a_____ v__ e_ B_____ ? J- e-t-v- a-g-m- v-z e- B-r-i- ? -------------------------------- Já esteve alguma vez em Berlim ? 0
Nem, még soha. N--,-nu-c-. N___ n_____ N-o- n-n-a- ----------- Não, nunca. 0
valaki – senki a---é--– ningu-m a_____ – n______ a-g-é- – n-n-u-m ---------------- alguém – ninguém 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Co-h-c---qui a--u--? C______ a___ a______ C-n-e-e a-u- a-g-é-? -------------------- Conhece aqui alguém? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Nã-- não c-nhe-o ---- -in-uém. N___ n__ c______ a___ n_______ N-o- n-o c-n-e-o a-u- n-n-u-m- ------------------------------ Não, não conheço aqui ninguém. 0
még – már nem u- -ou---mais-–-ma-- --o u_ p____ m___ – m___ n__ u- p-u-o m-i- – m-i- n-o ------------------------ um pouco mais – mais não 0
Sokáig marad még itt? A---- -i----ui-o--empo---u-? A____ f___ m____ t____ a____ A-n-a f-c- m-i-o t-m-o a-u-? ---------------------------- Ainda fica muito tempo aqui? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Não---u n-o fico-m-it- mai---em-- --ui. N___ e_ n__ f___ m____ m___ t____ a____ N-o- e- n-o f-c- m-i-o m-i- t-m-o a-u-. --------------------------------------- Não, eu não fico muito mais tempo aqui. 0
még valami – semmi m-is--l-u-- c-i-a-–-m--s ---a m___ a_____ c____ – m___ n___ m-i- a-g-m- c-i-a – m-i- n-d- ----------------------------- mais alguma coisa – mais nada 0
Szeretne még valamit inni? Q--r ----- m-i- al-uma -oisa? Q___ b____ m___ a_____ c_____ Q-e- b-b-r m-i- a-g-m- c-i-a- ----------------------------- Quer beber mais alguma coisa? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-o,-e---------ro-mais-n--a. N___ e_ n__ q____ m___ n____ N-o- e- n-o q-e-o m-i- n-d-. ---------------------------- Não, eu não quero mais nada. 0
már valamit – még semmit já .-- -lg--- co----– ain-a-não ------da j_ .__ a_____ c____ – a____ n__ .__ n___ j- .-. a-g-m- c-i-a – a-n-a n-o .-. n-d- ---------------------------------------- já ... alguma coisa – ainda não ... nada 0
Evett már valamit? Já--omeu--l---- c-i-a? J_ c____ a_____ c_____ J- c-m-u a-g-m- c-i-a- ---------------------- Já comeu alguma coisa? 0
Nem, még nem ettem semmit. N--,-------da-----c-mi n--a. N___ e_ a____ n__ c___ n____ N-o- e- a-n-a n-o c-m- n-d-. ---------------------------- Não, eu ainda não comi nada. 0
még valaki – már senki m-i- al-uém –----- -----ém m___ a_____ – m___ n______ m-i- a-g-é- – m-i- n-n-u-m -------------------------- mais alguém – mais ninguém 0
Szeretne még valaki kávét? Ma-- a--u-m-q--r um c---? M___ a_____ q___ u_ c____ M-i- a-g-é- q-e- u- c-f-? ------------------------- Mais alguém quer um café? 0
Nem, már senki. Nã-,----s -i-g---. N___ m___ n_______ N-o- m-i- n-n-u-m- ------------------ Não, mais ninguém. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + portugál (PT) (1-100) MP3 portugál (PT) (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…