Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sr Прилози

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [стотина]

100 [stotina]

Прилози

Prilozi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
már egyszer – még soha в-ћ -ед--- - јо- --ка-а в__ ј_____ – ј__ н_____ в-ћ ј-д-о- – ј-ш н-к-д- ----------------------- већ једном – још никада 0
već jed--m-–-jo- -i--da v__ j_____ – j__ n_____ v-c- j-d-o- – j-š n-k-d- ------------------------ već jednom – još nikada
Volt már ön egyszer Berlinben? Је-те -и --- -е---- ---- у ----ин-? Ј____ л_ в__ ј_____ б___ у Б_______ Ј-с-е л- в-ћ ј-д-о- б-л- у Б-р-и-у- ----------------------------------- Јесте ли већ једном били у Берлину? 0
Je--e li---ć --dn-- -i-- u ----inu? J____ l_ v__ j_____ b___ u B_______ J-s-e l- v-c- j-d-o- b-l- u B-r-i-u- ------------------------------------ Jeste li već jednom bili u Berlinu?
Nem, még soha. Не, јо--никада. Н__ ј__ н______ Н-, ј-ш н-к-д-. --------------- Не, још никада. 0
Ne,-još----a-a. N__ j__ n______ N-, j-š n-k-d-. --------------- Ne, još nikada.
valaki – senki нек--–---ко н___ – н___ н-к- – н-к- ----------- неко – нико 0
ne-o - ---o n___ – n___ n-k- – n-k- ----------- neko – niko
Ismer ön itt valakit (valakiket)? П--н-је----- -----н-кога? П________ л_ о___ н______ П-з-а-е-е л- о-д- н-к-г-? ------------------------- Познајете ли овде некога? 0
P-zn---te----ovd- n-k---? P________ l_ o___ n______ P-z-a-e-e l- o-d- n-k-g-? ------------------------- Poznajete li ovde nekoga?
Nem, nem ismerek itt senkit. Н-,------------ј---овд- --к---. Н__ ј_ н_ п_______ о___ н______ Н-, ј- н- п-з-а-е- о-д- н-к-г-. ------------------------------- Не, ја не познајем овде никога. 0
Ne- ---n- po---j----v-- n--oga. N__ j_ n_ p_______ o___ n______ N-, j- n- p-z-a-e- o-d- n-k-g-. ------------------------------- Ne, ja ne poznajem ovde nikoga.
még – már nem још – ---ви-е ј__ – н_ в___ ј-ш – н- в-ш- ------------- још – не више 0
jo- - -- -i-e j__ – n_ v___ j-š – n- v-š- ------------- još – ne više
Sokáig marad még itt? О----ет--ли-јо- д-г- о---? О_______ л_ ј__ д___ о____ О-т-ј-т- л- ј-ш д-г- о-д-? -------------------------- Остајете ли још дуго овде? 0
O-t-je-e--- --- du-- --de? O_______ l_ j__ d___ o____ O-t-j-t- l- j-š d-g- o-d-? -------------------------- Ostajete li još dugo ovde?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Не, -а--- --т--ем -------го-о---. Н__ ј_ н_ о______ в___ д___ о____ Н-, ј- н- о-т-ј-м в-ш- д-г- о-д-. --------------------------------- Не, ја не остајем више дуго овде. 0
N-, ja ne --ta-e---iš- --g---v--. N__ j_ n_ o______ v___ d___ o____ N-, j- n- o-t-j-m v-š- d-g- o-d-. --------------------------------- Ne, ja ne ostajem više dugo ovde.
még valami – semmi јо- не-т- - -и-т- --ше ј__ н____ – н____ в___ ј-ш н-ш-о – н-ш-а в-ш- ---------------------- још нешто – ништа више 0
jo-----to-–-ni-t- ---e j__ n____ – n____ v___ j-š n-š-o – n-š-a v-š- ---------------------- još nešto – ništa više
Szeretne még valamit inni? Ж--и-е-ли ј-ш--еш-о-поп-т-? Ж_____ л_ ј__ н____ п______ Ж-л-т- л- ј-ш н-ш-о п-п-т-? --------------------------- Желите ли још нешто попити? 0
Ž-li-- li --- n-što p-pit-? Ž_____ l_ j__ n____ p______ Ž-l-t- l- j-š n-š-o p-p-t-? --------------------------- Želite li još nešto popiti?
Nem, már nem kérek semmit. Не---а--е жел-----------ше. Н__ ј_ н_ ж____ н____ в____ Н-, ј- н- ж-л-м н-ш-а в-ш-. --------------------------- Не, ја не желим ништа више. 0
Ne- ja-ne------ --št------. N__ j_ n_ ž____ n____ v____ N-, j- n- ž-l-m n-š-a v-š-. --------------------------- Ne, ja ne želim ništa više.
már valamit – még semmit в-ћ -е--о-- још --ш-а в__ н____ – ј__ н____ в-ћ н-ш-о – ј-ш н-ш-а --------------------- већ нешто – још ништа 0
v-ć --š-o---još n-š-a v__ n____ – j__ n____ v-c- n-š-o – j-š n-š-a ---------------------- već nešto – još ništa
Evett már valamit? Је--е л- в-ћ н---- ј---? Ј____ л_ в__ н____ ј____ Ј-с-е л- в-ћ н-ш-о ј-л-? ------------------------ Јесте ли већ нешто јели? 0
J--te l-----́--ešt- j-l-? J____ l_ v__ n____ j____ J-s-e l- v-c- n-š-o j-l-? ------------------------- Jeste li već nešto jeli?
Nem, még nem ettem semmit. Не------ош--и-ам---шта је- /-ј-ла. Н__ ј_ ј__ н____ н____ ј__ / ј____ Н-, ј- ј-ш н-с-м н-ш-а ј-о / ј-л-. ---------------------------------- Не, ја још нисам ништа јео / јела. 0
Ne,-j- -o- --s----i-t- j-----je-a. N__ j_ j__ n____ n____ j__ / j____ N-, j- j-š n-s-m n-š-a j-o / j-l-. ---------------------------------- Ne, ja još nisam ništa jeo / jela.
még valaki – már senki јо- не---- ---- в--е ј__ н___ – н___ в___ ј-ш н-к- – н-к- в-ш- -------------------- још неко – нико више 0
j-----------ik- vi-e j__ n___ – n___ v___ j-š n-k- – n-k- v-š- -------------------- još neko – niko više
Szeretne még valaki kávét? Же-- -и---ш-н--о-кафу? Ж___ л_ ј__ н___ к____ Ж-л- л- ј-ш н-к- к-ф-? ---------------------- Жели ли још неко кафу? 0
Ž-li -i-j-- ne-- --fu? Ž___ l_ j__ n___ k____ Ž-l- l- j-š n-k- k-f-? ---------------------- Želi li još neko kafu?
Nem, már senki. Не,---к--више. Н__ н___ в____ Н-, н-к- в-ш-. -------------- Не, нико више. 0
N-- n--- -iše. N__ n___ v____ N-, n-k- v-š-. -------------- Ne, niko više.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…