Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   be Прыслоўі

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Прыслоўі

Pryslouі

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
már egyszer – még soha у-о ка--сь - ---э н-к-лі у__ к_____ – я___ н_____ у-о к-л-с- – я-ч- н-к-л- ------------------------ ужо калісь – яшчэ ніколі 0
u-h- ---і---- --s-c-- nі-o-і u___ k_____ – y______ n_____ u-h- k-l-s- – y-s-c-e n-k-l- ---------------------------- uzho kalіs’ – yashche nіkolі
Volt már ön egyszer Berlinben? Вы--ж- -аліс- -ылі-- --рлін-? В_ ў__ к_____ б___ ў Б_______ В- ў-о к-л-с- б-л- ў Б-р-і-е- ----------------------------- Вы ўжо калісь былі ў Берліне? 0
Vy uz-- ka-іs’ by-і-u B-rlіn-? V_ u___ k_____ b___ u B_______ V- u-h- k-l-s- b-l- u B-r-і-e- ------------------------------ Vy uzho kalіs’ bylі u Berlіne?
Nem, még soha. Н-- яшчэ н--о-і. Н__ я___ н______ Н-, я-ч- н-к-л-. ---------------- Не, яшчэ ніколі. 0
Ne-------he--і--lі. N__ y______ n______ N-, y-s-c-e n-k-l-. ------------------- Ne, yashche nіkolі.
valaki – senki х-о-----д-ь –---хто х__________ – н____ х-о-н-б-д-ь – н-х-о ------------------- хто-небудзь – ніхто 0
k--o----u--’ –---khto k___________ – n_____ k-t---e-u-z- – n-k-t- --------------------- khto-nebudz’ – nіkhto
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Вы---го--е---з- т-т -еда-ц-? В_ к___________ т__ в_______ В- к-г---е-у-з- т-т в-д-е-е- ---------------------------- Вы каго-небудзь тут ведаеце? 0
Vy-ka---n-bud-- -u--v-da--se? V_ k___________ t__ v________ V- k-g---e-u-z- t-t v-d-e-s-? ----------------------------- Vy kago-nebudz’ tut vedaetse?
Nem, nem ismerek itt senkit. Н-- - тут-нік-г- н- в----. Н__ я т__ н_____ н_ в_____ Н-, я т-т н-к-г- н- в-д-ю- -------------------------- Не, я тут нікога не ведаю. 0
N-, ----ut nіkog--n--v-d-yu. N__ y_ t__ n_____ n_ v______ N-, y- t-t n-k-g- n- v-d-y-. ---------------------------- Ne, ya tut nіkoga ne vedayu.
még – már nem я-ч--– у-- не я___ – у__ н_ я-ч- – у-о н- ------------- яшчэ – ужо не 0
y--h--e – ---- ne y______ – u___ n_ y-s-c-e – u-h- n- ----------------- yashche – uzho ne
Sokáig marad még itt? Вы--ут -ш-- ---оў-а --с----ц-с-? В_ т__ я___ н______ з___________ В- т-т я-ч- н-д-ў-а з-с-а-я-е-я- -------------------------------- Вы тут яшчэ надоўга застаняцеся? 0
Vy-t-- ya--c-e -a-oug- z----n--tsesya? V_ t__ y______ n______ z______________ V- t-t y-s-c-e n-d-u-a z-s-a-y-t-e-y-? -------------------------------------- Vy tut yashche nadouga zastanyatsesya?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Не, я -ол-ш--у--н- ------у-я. Н__ я б____ т__ н_ з_________ Н-, я б-л-ш т-т н- з-с-а-у-я- ----------------------------- Не, я больш тут не застануся. 0
Ne--ya ---’-h--ut -----sta-usya. N__ y_ b_____ t__ n_ z__________ N-, y- b-l-s- t-t n- z-s-a-u-y-. -------------------------------- Ne, ya bol’sh tut ne zastanusya.
még valami – semmi яш---к-ыху---бол-ш н--ога я___ к____ – б____ н_____ я-ч- к-ы-у – б-л-ш н-ч-г- ------------------------- яшчэ крыху – больш нічога 0
ya-hch---ry-hu---bo---- n-----a y______ k_____ – b_____ n______ y-s-c-e k-y-h- – b-l-s- n-c-o-a ------------------------------- yashche krykhu – bol’sh nіchoga
Szeretne még valamit inni? Хоча-----ч--кр----вы-іць? Х_____ я___ к____ в______ Х-ч-ц- я-ч- к-ы-у в-п-ц-? ------------------------- Хочаце яшчэ крыху выпіць? 0
Kh-c-a-se -ash-h- -r-k---v-p-t--? K________ y______ k_____ v_______ K-o-h-t-e y-s-c-e k-y-h- v-p-t-’- --------------------------------- Khochatse yashche krykhu vypіts’?
Nem, már nem kérek semmit. Н---я-бо-ьш ----га н---а-у. Н__ я б____ н_____ н_ х____ Н-, я б-л-ш н-ч-г- н- х-ч-. --------------------------- Не, я больш нічога не хачу. 0
Ne- ya ---’s- ---h-ga--e--hac-u. N__ y_ b_____ n______ n_ k______ N-, y- b-l-s- n-c-o-a n- k-a-h-. -------------------------------- Ne, ya bol’sh nіchoga ne khachu.
már valamit – még semmit у-о ш-о---------- я--э ніч--а у__ ш__________ – я___ н_____ у-о ш-о-н-б-д-ь – я-ч- н-ч-г- ----------------------------- ужо што-небудзь – яшчэ нічога 0
u--- shto--e--dz--–------he --choga u___ s___________ – y______ n______ u-h- s-t---e-u-z- – y-s-c-e n-c-o-a ----------------------------------- uzho shto-nebudz’ – yashche nіchoga
Evett már valamit? В- ўжо--то-небудз--е--? В_ ў__ ш__________ е___ В- ў-о ш-о-н-б-д-ь е-і- ----------------------- Вы ўжо што-небудзь елі? 0
Vy uzho -----n--u-z- -e--? V_ u___ s___________ y____ V- u-h- s-t---e-u-z- y-l-? -------------------------- Vy uzho shto-nebudz’ yelі?
Nem, még nem ettem semmit. Не, я --чэ --чог- -е--ў / н- --а. Н__ я я___ н_____ н_ е_ / н_ е___ Н-, я я-ч- н-ч-г- н- е- / н- е-а- --------------------------------- Не, я яшчэ нічога не еў / не ела. 0
N-- y- --shc-e nіc-----n- -e- /-ne ye--. N__ y_ y______ n______ n_ y__ / n_ y____ N-, y- y-s-c-e n-c-o-a n- y-u / n- y-l-. ---------------------------------------- Ne, ya yashche nіchoga ne yeu / ne yela.
még valaki – már senki х---н-бу--ь--шчэ-– ніхт- бо-ьш х__________ я___ – н____ б____ х-о-н-б-д-ь я-ч- – н-х-о б-л-ш ------------------------------ хто-небудзь яшчэ – ніхто больш 0
k-----e--d-’ y--hch------k-to-bo---h k___________ y______ – n_____ b_____ k-t---e-u-z- y-s-c-e – n-k-t- b-l-s- ------------------------------------ khto-nebudz’ yashche – nіkhto bol’sh
Szeretne még valaki kávét? Х----е----ь яшч--х-ч----в-? Х__________ я___ х___ к____ Х-о-н-б-д-ь я-ч- х-ч- к-в-? --------------------------- Хто-небудзь яшчэ хоча кавы? 0
K-to-ne-u-z- ---hc-- k-oc-a--av-? K___________ y______ k_____ k____ K-t---e-u-z- y-s-c-e k-o-h- k-v-? --------------------------------- Khto-nebudz’ yashche khocha kavy?
Nem, már senki. Не, -о-ьш-ніхт-. Н__ б____ н_____ Н-, б-л-ш н-х-о- ---------------- Не, больш ніхто. 0
N---bo--sh ---h--. N__ b_____ n______ N-, b-l-s- n-k-t-. ------------------ Ne, bol’sh nіkhto.

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…