Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   lt Prieveiksmiai

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [šimtas]

Prieveiksmiai

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
már egyszer – még soha ja- (-ar--------r -----da j__ (______ — d__ n______ j-u (-a-t-) — d-r n-e-a-a ------------------------- jau (kartą) — dar niekada 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Ar-jau-e--te-(ka--ą----------rl-n-? A_ j__ e____ (______ b____ B_______ A- j-u e-a-e (-a-t-) b-v-s B-r-y-e- ----------------------------------- Ar jau esate (kartą) buvęs Berlyne? 0
Nem, még soha. N---dar-----a--. N__ d__ n_______ N-, d-r n-e-a-a- ---------------- Ne, dar niekada. 0
valaki – senki ka- nors------kas k__ n___ — n_____ k-s n-r- — n-e-a- ----------------- kas nors — niekas 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Ar---a--ą no-- --ž-s-at-? A_ č__ k_ n___ p_________ A- č-a k- n-r- p-ž-s-a-e- ------------------------- Ar čia ką nors pažįstate? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne,--a-)--ia -ieko ----žį-tu. N__ (___ č__ n____ n_________ N-, (-š- č-a n-e-o n-p-ž-s-u- ----------------------------- Ne, (aš) čia nieko nepažįstu. 0
még – már nem d---- --u ne /-neb- / n-d--gia--- neil-i-u d__ — j__ n_ / n___ / n________ / n_______ d-r — j-u n- / n-b- / n-d-u-i-u / n-i-g-a- ------------------------------------------ dar — jau ne / nebe / nedaugiau / neilgiau 0
Sokáig marad még itt? Ar ----il--i -ūs-t- -i-? A_ d__ i____ b_____ č___ A- d-r i-g-i b-s-t- č-a- ------------------------ Ar dar ilgai būsite čia? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-- ---) č-a---u --gai ne----u / b-si---i- ------g--. N__ (___ č__ j__ i____ n______ / b____ č__ n_________ N-, (-š- č-a j-u i-g-i n-b-s-u / b-s-u č-a n-b-i-g-i- ----------------------------------------------------- Ne, (aš) čia jau ilgai nebūsiu / būsiu čia nebeilgai. 0
még valami – semmi d-r š-e--tiek - -iek- -a-gi-u d__ š___ t___ — n____ d______ d-r š-e- t-e- — n-e-o d-u-i-u ----------------------------- dar šiek tiek — nieko daugiau 0
Szeretne még valamit inni? A---o-ėtum-te--a- -o-n-rs -š-e-ti? A_ n_________ d__ k_ n___ i_______ A- n-r-t-m-t- d-r k- n-r- i-g-r-i- ---------------------------------- Ar norėtumėte dar ko nors išgerti? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne, --š) ---gia--n-eko --n-ri- - n--ko-ne--n----. N__ (___ d______ n____ n______ / n____ n_________ N-, (-š- d-u-i-u n-e-o n-n-r-u / n-e-o n-b-n-r-u- ------------------------------------------------- Ne, (aš) daugiau nieko nenoriu / nieko nebenoriu. 0
már valamit – még semmit jau-ką-/-----o-- — -a--ni-ko j__ k_ / k_ n___ — d__ n____ j-u k- / k- n-r- — d-r n-e-o ---------------------------- jau ką / ko nors — dar nieko 0
Evett már valamit? A---j-s)--au -o --rs --l---e? A_ (____ j__ k_ n___ v_______ A- (-ū-) j-u k- n-r- v-l-ė-e- ----------------------------- Ar (jūs) jau ko nors valgėte? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ne---a-)--ar -ie---n-va----u. N__ (___ d__ n____ n_________ N-, (-š- d-r n-e-o n-v-l-i-u- ----------------------------- Ne, (aš) dar nieko nevalgiau. 0
még valaki – már senki d-- kas-(---s- — d-ugiau-ni--as d__ k__ (_____ — d______ n_____ d-r k-s (-o-s- — d-u-i-u n-e-a- ------------------------------- dar kas (nors) — daugiau niekas 0
Szeretne még valaki kávét? Ar--ar ka--no-- -----? A_ d__ k__ n___ k_____ A- d-r k-s n-r- k-v-s- ---------------------- Ar dar kas nori kavos? 0
Nem, már senki. Ne,---u-ia- -ie-a-. N__ d______ n______ N-, d-u-i-u n-e-a-. ------------------- Ne, daugiau niekas. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + litván (1-100) MP3 litván (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…