Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   bg Наречия

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Наречия

Narechiya

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
már egyszer – még soha ве-- ----е--е в___ – о__ н_ в-ч- – о-е н- ------------- вече – още не 0
veche - o-hche-ne v____ – o_____ n_ v-c-e – o-h-h- n- ----------------- veche – oshche ne
Volt már ön egyszer Berlinben? Би-и ли-------че-в Б---и-? Б___ л_ с__ в___ в Б______ Б-л- л- с-е в-ч- в Б-р-и-? -------------------------- Били ли сте вече в Берлин? 0
Bi-i -- -t--vech--v-Be--i-? B___ l_ s__ v____ v B______ B-l- l- s-e v-c-e v B-r-i-? --------------------------- Bili li ste veche v Berlin?
Nem, még soha. Н-, -ще-н-. Н__ о__ н__ Н-, о-е н-. ----------- Не, още не. 0
Ne, ---che---. N__ o_____ n__ N-, o-h-h- n-. -------------- Ne, oshche ne.
valaki – senki ня-ой-–-ник-й н____ – н____ н-к-й – н-к-й ------------- някой – никой 0
n--ko- – --koy n_____ – n____ n-a-o- – n-k-y -------------- nyakoy – nikoy
Ismer ön itt valakit (valakiket)? П--на--те л- н--ого----? П________ л_ н_____ т___ П-з-а-а-е л- н-к-г- т-к- ------------------------ Познавате ли някого тук? 0
P-zn---t- -- -ya-og- ---? P________ l_ n______ t___ P-z-a-a-e l- n-a-o-o t-k- ------------------------- Poznavate li nyakogo tuk?
Nem, nem ismerek itt senkit. Не,--- --з---а------го--ук. Н__ н_ п_______ н_____ т___ Н-, н- п-з-а-а- н-к-г- т-к- --------------------------- Не, не познавам никого тук. 0
Ne--ne-p-zn--am--ikog- -u-. N__ n_ p_______ n_____ t___ N-, n- p-z-a-a- n-k-g- t-k- --------------------------- Ne, ne poznavam nikogo tuk.
még – már nem ощ- - няма о__ – н___ о-е – н-м- ---------- още – няма 0
o--ch- - -ya-a o_____ – n____ o-h-h- – n-a-a -------------- oshche – nyama
Sokáig marad még itt? Щ- оста--те----о-- ---го--у-? Щ_ о_______ л_ о__ д____ т___ Щ- о-т-н-т- л- о-е д-л-о т-к- ----------------------------- Ще останете ли още дълго тук? 0
S-c-e----a-e----i---hc-- dy-----u-? S____ o_______ l_ o_____ d____ t___ S-c-e o-t-n-t- l- o-h-h- d-l-o t-k- ----------------------------------- Shche ostanete li oshche dylgo tuk?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Не---яма да -ст-на д-лг- --к. Н__ н___ д_ о_____ д____ т___ Н-, н-м- д- о-т-н- д-л-о т-к- ----------------------------- Не, няма да остана дълго тук. 0
N---ny-ma ---os--n---ylg---u-. N__ n____ d_ o_____ d____ t___ N-, n-a-a d- o-t-n- d-l-o t-k- ------------------------------ Ne, nyama da ostana dylgo tuk.
még valami – semmi ощ--н-щ----ни-о --ве-е о__ н___ – н___ п_____ о-е н-щ- – н-щ- п-в-ч- ---------------------- още нещо – нищо повече 0
o-hc---n-s---- – n-------poveche o_____ n______ – n______ p______ o-h-h- n-s-c-o – n-s-c-o p-v-c-e -------------------------------- oshche neshcho – nishcho poveche
Szeretne még valamit inni? Ж----те-л- о-е --що -- пи-не? Ж______ л_ о__ н___ з_ п_____ Ж-л-е-е л- о-е н-щ- з- п-е-е- ----------------------------- Желаете ли още нещо за пиене? 0
Zh-la-t-----o-hc-- -e--cho -----ene? Z_______ l_ o_____ n______ z_ p_____ Z-e-a-t- l- o-h-h- n-s-c-o z- p-e-e- ------------------------------------ Zhelaete li oshche neshcho za piene?
Nem, már nem kérek semmit. Не, не желая н-що-п--е-е. Н__ н_ ж____ н___ п______ Н-, н- ж-л-я н-щ- п-в-ч-. ------------------------- Не, не желая нищо повече. 0
N---n- ----ay---i----o---ve-h-. N__ n_ z______ n______ p_______ N-, n- z-e-a-a n-s-c-o p-v-c-e- ------------------------------- Ne, ne zhelaya nishcho poveche.
már valamit – még semmit в-че -е-о - о-----що в___ н___ – о__ н___ в-ч- н-щ- – о-е н-щ- -------------------- вече нещо – още нищо 0
ve----n--h-h--- o--c-e -ishc-o v____ n______ – o_____ n______ v-c-e n-s-c-o – o-h-h- n-s-c-o ------------------------------ veche neshcho – oshche nishcho
Evett már valamit? Яд-х-е ---ве-е не--? Я_____ л_ в___ н____ Я-о-т- л- в-ч- н-щ-? -------------------- Ядохте ли вече нещо? 0
Y------e ---ve-h----shc--? Y_______ l_ v____ n_______ Y-d-k-t- l- v-c-e n-s-c-o- -------------------------- Yadokhte li veche neshcho?
Nem, még nem ettem semmit. Н-, о---нищо -- -ъ--ял. Н__ о__ н___ н_ с__ я__ Н-, о-е н-щ- н- с-м я-. ----------------------- Не, още нищо не съм ял. 0
Ne, o--che n------------m -a-. N__ o_____ n______ n_ s__ y___ N-, o-h-h- n-s-c-o n- s-m y-l- ------------------------------ Ne, oshche nishcho ne sym yal.
még valaki – már senki о---н-ко- ----к-й пове-е о__ н____ – н____ п_____ о-е н-к-й – н-к-й п-в-ч- ------------------------ още някой – никой повече 0
o-h--- -ya--y-- -iko- poveche o_____ n_____ – n____ p______ o-h-h- n-a-o- – n-k-y p-v-c-e ----------------------------- oshche nyakoy – nikoy poveche
Szeretne még valaki kávét? Ж---е--и --- -я--- --ф-? Ж____ л_ о__ н____ к____ Ж-л-е л- о-е н-к-й к-ф-? ------------------------ Желае ли още някой кафе? 0
Zhe-----i --hche ny--oy ---e? Z_____ l_ o_____ n_____ k____ Z-e-a- l- o-h-h- n-a-o- k-f-? ----------------------------- Zhelae li oshche nyakoy kafe?
Nem, már senki. Н-- -----. Н__ н_____ Н-, н-к-й- ---------- Не, никой. 0
N-- ni-oy. N__ n_____ N-, n-k-y- ---------- Ne, nikoy.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…