Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   tr Nitelik zarfları

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [yüz]

Nitelik zarfları

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar török Lejátszás Több
már egyszer – még soha da---evv-l-–--aha-ön-- -iç daha evvel – daha önce hiç d-h- e-v-l – d-h- ö-c- h-ç -------------------------- daha evvel – daha önce hiç 0
Volt már ön egyszer Berlinben? D-ha ----- -i---e-l-n-de----und-n-- -u? Daha evvel hiç Berlin’de bulundunuz mu? D-h- e-v-l h-ç B-r-i-’-e b-l-n-u-u- m-? --------------------------------------- Daha evvel hiç Berlin’de bulundunuz mu? 0
Nem, még soha. H----- -a-a ö--e---ç-bu-u--adı-. Hayır, daha önce hiç bulunmadım. H-y-r- d-h- ö-c- h-ç b-l-n-a-ı-. -------------------------------- Hayır, daha önce hiç bulunmadım. 0
valaki – senki bi---- --------e biri – hiç kimse b-r- – h-ç k-m-e ---------------- biri – hiç kimse 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? B--da --nıd--ı--z v-r m-? Burda tanıdığınız var mı? B-r-a t-n-d-ğ-n-z v-r m-? ------------------------- Burda tanıdığınız var mı? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Hay-r--b-rda -imseyi t---mıy--u-. Hayır, burda kimseyi tanımıyorum. H-y-r- b-r-a k-m-e-i t-n-m-y-r-m- --------------------------------- Hayır, burda kimseyi tanımıyorum. 0
még – már nem da-a ----tık---ğ-l daha – artık değil d-h- – a-t-k d-ğ-l ------------------ daha – artık değil 0
Sokáig marad még itt? B-ra-- dah----k-k-la-ak m-s---z? Burada daha çok kalacak mısınız? B-r-d- d-h- ç-k k-l-c-k m-s-n-z- -------------------------------- Burada daha çok kalacak mısınız? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. H----, b---da --tık--a--a-k--------ğ--. Hayır, burada artık fazla kalmayacağım. H-y-r- b-r-d- a-t-k f-z-a k-l-a-a-a-ı-. --------------------------------------- Hayır, burada artık fazla kalmayacağım. 0
még valami – semmi bir--- da-- –---ç ----şey birşey daha – hiç bir şey b-r-e- d-h- – h-ç b-r ş-y ------------------------- birşey daha – hiç bir şey 0
Szeretne még valamit inni? B-r-şe---a-- -çmek i-t-rm------? Bir şey daha içmek istermisiniz? B-r ş-y d-h- i-m-k i-t-r-i-i-i-? -------------------------------- Bir şey daha içmek istermisiniz? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ha---, b--ka--iç b-r-ş------em-y--u-. Hayır, başka hiç bir şey istemiyorum. H-y-r- b-ş-a h-ç b-r ş-y i-t-m-y-r-m- ------------------------------------- Hayır, başka hiç bir şey istemiyorum. 0
már valamit – még semmit e-v------ hen-----ğ-l evvelce – henüz değil e-v-l-e – h-n-z d-ğ-l --------------------- evvelce – henüz değil 0
Evett már valamit? E-v---e -i---eyle---ed-ni---i? Evvelce bir şeyler yediniz mi? E-v-l-e b-r ş-y-e- y-d-n-z m-? ------------------------------ Evvelce bir şeyler yediniz mi? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ha-ı-,-henü- b------ ---e-im. Hayır, henüz bir şey yemedim. H-y-r- h-n-z b-r ş-y y-m-d-m- ----------------------------- Hayır, henüz bir şey yemedim. 0
még valaki – már senki d-h--başk- b--- - ----k -imse-y-k daha başka biri – artık kimse yok d-h- b-ş-a b-r- – a-t-k k-m-e y-k --------------------------------- daha başka biri – artık kimse yok 0
Szeretne még valaki kávét? B-şk- -ahve i---y------ m-? Başka kahve isteyen var mı? B-ş-a k-h-e i-t-y-n v-r m-? --------------------------- Başka kahve isteyen var mı? 0
Nem, már senki. H-yı-----ms--i--em--o-. Hayır, kimse istemiyor. H-y-r- k-m-e i-t-m-y-r- ----------------------- Hayır, kimse istemiyor. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…