Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   tr Nitelik zarfları

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [yüz]

Nitelik zarfları

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar török Lejátszás Több
már egyszer – még soha da-- e-v---- -aha -n-- h-ç d___ e____ – d___ ö___ h__ d-h- e-v-l – d-h- ö-c- h-ç -------------------------- daha evvel – daha önce hiç 0
Volt már ön egyszer Berlinben? D--a --v-l---ç---r--n--e bu------uz m-? D___ e____ h__ B________ b_________ m__ D-h- e-v-l h-ç B-r-i-’-e b-l-n-u-u- m-? --------------------------------------- Daha evvel hiç Berlin’de bulundunuz mu? 0
Nem, még soha. Hayır, -a-a ö-ce --- -u-u-ma--m. H_____ d___ ö___ h__ b__________ H-y-r- d-h- ö-c- h-ç b-l-n-a-ı-. -------------------------------- Hayır, daha önce hiç bulunmadım. 0
valaki – senki biri –-h-- ki-se b___ – h__ k____ b-r- – h-ç k-m-e ---------------- biri – hiç kimse 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? B---a-tan---ğın-- -a- m-? B____ t__________ v__ m__ B-r-a t-n-d-ğ-n-z v-r m-? ------------------------- Burda tanıdığınız var mı? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Hay----b--da-k-m-e-----nımıy-ru-. H_____ b____ k______ t___________ H-y-r- b-r-a k-m-e-i t-n-m-y-r-m- --------------------------------- Hayır, burda kimseyi tanımıyorum. 0
még – már nem daha-–-a--ık-d-ğil d___ – a____ d____ d-h- – a-t-k d-ğ-l ------------------ daha – artık değil 0
Sokáig marad még itt? Bu--da-d--a-ç-k k---c-k ---ı--z? B_____ d___ ç__ k______ m_______ B-r-d- d-h- ç-k k-l-c-k m-s-n-z- -------------------------------- Burada daha çok kalacak mısınız? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. H----, -u--d---rtık-f-z-a--------ca--m. H_____ b_____ a____ f____ k____________ H-y-r- b-r-d- a-t-k f-z-a k-l-a-a-a-ı-. --------------------------------------- Hayır, burada artık fazla kalmayacağım. 0
még valami – semmi bir----d-h- – -iç-bir şey b_____ d___ – h__ b__ ş__ b-r-e- d-h- – h-ç b-r ş-y ------------------------- birşey daha – hiç bir şey 0
Szeretne még valamit inni? B-----y-dah- iç--k -st--misini-? B__ ş__ d___ i____ i____________ B-r ş-y d-h- i-m-k i-t-r-i-i-i-? -------------------------------- Bir şey daha içmek istermisiniz? 0
Nem, már nem kérek semmit. Hayır,--a--a-----b----ey--st-miyo--m. H_____ b____ h__ b__ ş__ i___________ H-y-r- b-ş-a h-ç b-r ş-y i-t-m-y-r-m- ------------------------------------- Hayır, başka hiç bir şey istemiyorum. 0
már valamit – még semmit e-v-lc--–------ de-il e______ – h____ d____ e-v-l-e – h-n-z d-ğ-l --------------------- evvelce – henüz değil 0
Evett már valamit? Ev-elc- --- ---le- --di-i--m-? E______ b__ ş_____ y______ m__ E-v-l-e b-r ş-y-e- y-d-n-z m-? ------------------------------ Evvelce bir şeyler yediniz mi? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ha-ır---enüz -ir ş-y -e-e-i-. H_____ h____ b__ ş__ y_______ H-y-r- h-n-z b-r ş-y y-m-d-m- ----------------------------- Hayır, henüz bir şey yemedim. 0
még valaki – már senki dah--ba--- ---i-–-a-tı--k--se---k d___ b____ b___ – a____ k____ y__ d-h- b-ş-a b-r- – a-t-k k-m-e y-k --------------------------------- daha başka biri – artık kimse yok 0
Szeretne még valaki kávét? Başk------e---teye--var-mı? B____ k____ i______ v__ m__ B-ş-a k-h-e i-t-y-n v-r m-? --------------------------- Başka kahve isteyen var mı? 0
Nem, már senki. Ha-ır,-ki-s---s--m----. H_____ k____ i_________ H-y-r- k-m-e i-t-m-y-r- ----------------------- Hayır, kimse istemiyor. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + török (1-100) MP3 török (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…