Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sk Príslovky

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Príslovky

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovák Lejátszás Több
már egyszer – még soha už raz-– eš-e -ie u_ r__ – e___ n__ u- r-z – e-t- n-e ----------------- už raz – ešte nie 0
Volt már ön egyszer Berlinben? B-l---t- už-raz-v--er--n-? B___ s__ u_ r__ v B_______ B-l- s-e u- r-z v B-r-í-e- -------------------------- Boli ste už raz v Berlíne? 0
Nem, még soha. Nie----te--i-. N___ e___ n___ N-e- e-t- n-e- -------------- Nie, ešte nie. 0
valaki – senki ni-kto-- ---to n_____ – n____ n-e-t- – n-k-o -------------- niekto – nikto 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? P-zn-t--tu n-e---o? P______ t_ n_______ P-z-á-e t- n-e-o-o- ------------------- Poznáte tu niekoho? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-e,-n-p---ám tu-ni--ho. N___ n_______ t_ n______ N-e- n-p-z-á- t- n-k-h-. ------------------------ Nie, nepoznám tu nikoho. 0
még – már nem eš-e-–--- --e e___ – u_ n__ e-t- – u- n-e ------------- ešte – už nie 0
Sokáig marad még itt? Zos---e-e -u--š-e dlh-? Z________ t_ e___ d____ Z-s-a-e-e t- e-t- d-h-? ----------------------- Zostanete tu ešte dlho? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N--, n---s--ne--tu -ž-dlh-. N___ n_________ t_ u_ d____ N-e- n-z-s-a-e- t- u- d-h-. --------------------------- Nie, nezostanem tu už dlho. 0
még valami – semmi eš-------o –-u- -ič e___ n____ – u_ n__ e-t- n-e-o – u- n-č ------------------- ešte niečo – už nič 0
Szeretne még valamit inni? Chc-t-----e-nieč- pi-? C_____ e___ n____ p___ C-c-t- e-t- n-e-o p-ť- ---------------------- Chcete ešte niečo piť? 0
Nem, már nem kérek semmit. N--,--ep--s-m-s---ž -i-. N___ n_______ s_ u_ n___ N-e- n-p-o-í- s- u- n-č- ------------------------ Nie, neprosím si už nič. 0
már valamit – még semmit u- ----- --eš-- n-č u_ n____ – e___ n__ u- n-e-o – e-t- n-č ------------------- už niečo – ešte nič 0
Evett már valamit? Je----st------i-čo? J____ s__ u_ n_____ J-d-i s-e u- n-e-o- ------------------- Jedli ste už niečo? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ni-, e--e-som----edol n-č. N___ e___ s__ n______ n___ N-e- e-t- s-m n-j-d-l n-č- -------------------------- Nie, ešte som nejedol nič. 0
még valaki – már senki e----ni-kt- –-u- -i-to e___ n_____ – u_ n____ e-t- n-e-t- – u- n-k-o ---------------------- ešte niekto – už nikto 0
Szeretne még valaki kávét? C-ce--št--ni-kt--kávu? C___ e___ n_____ k____ C-c- e-t- n-e-t- k-v-? ---------------------- Chce ešte niekto kávu? 0
Nem, már senki. Nie, ---n-kto. N___ u_ n_____ N-e- u- n-k-o- -------------- Nie, už nikto. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szlovák (1-100) MP3 szlovák (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…