Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   fa ‫قیدها‬

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

‫100 [صد]‬

100 [sad]

‫قیدها‬

[gheyd-hâ]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar perzsa Lejátszás Több
már egyszer – még soha ‫-تا--ه ح-ل-– ه-گ--‬ ‫ ت_ ب_ ح__ – ه___ ‬ ‫ ت- ب- ح-ل – ه-گ- ‬ -------------------- ‫ تا به حال – هرگز ‬ 0
tâ-o-un----a--ez t______ - h_____ t-k-n-n - h-r-e- ---------------- tâkonun - hargez
Volt már ön egyszer Berlinben? ‫آ----- ب--ح-- در برل-----ده-ای-؟‬ ‫___ ت_ ب_ ح__ د_ ب____ ب___ ا____ ‫-ی- ت- ب- ح-ل د- ب-ل-ن ب-د- ا-د-‬ ---------------------------------- ‫آیا تا به حال در برلین بوده اید؟‬ 0
â---t- -e hâ- -ar b-r--n--ud--id? â__ t_ b_ h__ d__ b_____ b_______ â-â t- b- h-l d-r b-r-i- b-d---d- --------------------------------- âyâ tâ be hâl dar berlin bude-id?
Nem, még soha. ‫--،-----.‬ ‫___ ه_____ ‫-ه- ه-گ-.- ----------- ‫نه، هرگز.‬ 0
n-, h--ge-. n__ h______ n-, h-r-e-. ----------- na, hargez.
valaki – senki ‫ک-- – هی---‬ ‫___ – ه_____ ‫-س- – ه-چ-س- ------------- ‫کسی – هیچکس‬ 0
k-si - -i----s k___ - h______ k-s- - h-c-k-s -------------- kasi - hichkas
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ‫--ا ا------س- ----ی‌-ناسید؟‬ ‫___ ا____ ک__ ر_ م_________ ‫-م- ا-ن-ا ک-ی ر- م-‌-ن-س-د-‬ ----------------------------- ‫شما اینجا کسی را می‌شناسید؟‬ 0
shomâ i-jâ--asi-râ ---he-â---? s____ i___ k___ r_ m__________ s-o-â i-j- k-s- r- m-s-e-â-i-? ------------------------------ shomâ injâ kasi râ mishenâsid?
Nem, nem ismerek itt senkit. ‫ن-- من کسی ----ینجا ---‌ش---م.‬ ‫___ م_ ک__ ر_ ا____ ن_________ ‫-ه- م- ک-ی ر- ا-ن-ا ن-ی-ش-ا-م-‬ -------------------------------- ‫نه، من کسی را اینجا نمی‌شناسم.‬ 0
n---m-n in-- k-s- r- ----sh-n--a-. n__ m__ i___ k___ r_ n____________ n-, m-n i-j- k-s- r- n-m-s-e-â-a-. ---------------------------------- na, man injâ kasi râ nemishenâsam.
még – már nem ‫----- دیگر --نه-خ--ی--یاد‬ ‫__ ک_ د___ - ن_ خ___ ز____ ‫-ک ک- د-گ- - ن- خ-ل- ز-ا-‬ --------------------------- ‫یک کم دیگر - نه خیلی زیاد‬ 0
hanu--h---- d-gar--a h____ h__ - d____ n_ h-n-z h-m - d-g-r n- -------------------- hanuz ham - digar na
Sokáig marad még itt? ‫شم----ت-بی---- --ن---م----نید؟‬ ‫___ م__ ب_____ ا____ م________ ‫-م- م-ت ب-ش-ر- ا-ن-ا م-‌-ا-ی-؟- -------------------------------- ‫شما مدت بیشتری اینجا می‌مانید؟‬ 0
sh-mâ -od-dat-e---s-t--i-i-j- mi--nid? s____ m________ b_______ i___ m_______ s-o-â m-d-d-t-e b-s-t-r- i-j- m-m-n-d- -------------------------------------- shomâ mod-dat-e bishtari injâ mimânid?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ‫نه، من-خ-لی -یاد --ن-ا --ی‌--ن-.‬ ‫___ م_ خ___ ز___ ا____ ن________ ‫-ه- م- خ-ل- ز-ا- ا-ن-ا ن-ی-م-ن-.- ---------------------------------- ‫نه، من خیلی زیاد اینجا نمی‌مانم.‬ 0
na, m-n d-----z--d -----n-m-mânam. n__ m__ d____ z___ i___ n_________ n-, m-n d-g-r z-â- i-j- n-m-m-n-m- ---------------------------------- na, man digar ziâd injâ nemimânam.
még valami – semmi ‫--- ---ری-- --- -ی- د-گر‬ ‫___ د____ - ه__ چ__ د____ ‫-ی- د-گ-ی - ه-چ چ-ز د-گ-‬ -------------------------- ‫چیز دیگری - هیچ چیز دیگر‬ 0
meg--âr- d--ar----i------az-in--a m_______ d____ - b______ a_ i_ n_ m-g-d-r- d-g-r - b-s-t-r a- i- n- --------------------------------- meghdâri digar - bishtar az in na
Szeretne még valamit inni? ‫----وا--د -ی--دی-ر--ب-و-ی-‬ ‫________ چ__ د____ ب______ ‫-ی-خ-ا-ی- چ-ز د-گ-ی ب-و-ی-‬ ---------------------------- ‫می‌خواهید چیز دیگری بنوشید‬ 0
mi-h--h-ed me-h-â-- -i-a- --nu---d? m_________ m_______ d____ b________ m-k-a-h-e- m-g-d-r- d-g-r b-n-s-i-? ----------------------------------- mikha-heed meghdâri digar benushid?
Nem, már nem kérek semmit. ‫ن---د--ر-چیز---م-‌خ-ا-م.‬ ‫___ د___ چ___ ن_________ ‫-ه- د-گ- چ-ز- ن-ی-خ-ا-م-‬ -------------------------- ‫نه، دیگر چیزی نمی‌خواهم.‬ 0
n-- b-sh-a- in--e--k-â-am. n__ b___ a_ i_ n__________ n-, b-s- a- i- n-m-k-â-a-. -------------------------- na, bish az in nemikhâham.
már valamit – még semmit ‫-بلا-چیزی – -----هیچ--یز‬ ‫____ چ___ – ه___ ه__ چ___ ‫-ب-ا چ-ز- – ه-و- ه-چ چ-ز- -------------------------- ‫قبلا چیزی – هنوز هیچ چیز‬ 0
tâ---lâ-m-gh--r- - han-- h-ch t_ h___ m_______ - h____ h___ t- h-l- m-g-d-r- - h-n-z h-c- ----------------------------- tâ hâlâ meghdâri - hanuz hich
Evett már valamit? ‫-ما-چی-ی--ورد--ا--؟‬ ‫___ چ___ خ____ ا____ ‫-م- چ-ز- خ-ر-ه ا-د-‬ --------------------- ‫شما چیزی خورده اید؟‬ 0
s---- c-izi-k-o--e---? s____ c____ k_________ s-o-â c-i-i k-o-d---d- ---------------------- shomâ chizi khorde-id?
Nem, még nem ettem semmit. ‫ن-،---وز---ز- ن-ور-ه-ا-.‬ ‫___ ه___ چ___ ن_____ ا___ ‫-ه- ه-و- چ-ز- ن-و-د- ا-.- -------------------------- ‫نه، هنوز چیزی نخورده ام.‬ 0
n-- ----- h--- ---z-n-kho-----m. n__ h____ h___ c___ n___________ n-, h-n-z h-c- c-i- n-k-o-d---m- -------------------------------- na, hanuz hich chiz nakhorde-am.
még valaki – már senki ‫-- دی-ری –--ی-کس -یگ-‬ ‫__ د____ – ه____ د____ ‫-س د-گ-ی – ه-چ-س د-گ-‬ ----------------------- ‫کس دیگری – هیچکس دیگر‬ 0
k-s-e--igar --hich -as----i-ar k____ d____ - h___ k____ d____ k-s-e d-g-r - h-c- k-s-e d-g-r ------------------------------ kas-e digar - hich kas-e digar
Szeretne még valaki kávét? ‫-- -یگری -هو- -ی‌----د-‬ ‫__ د____ ق___ م________ ‫-س د-گ-ی ق-و- م-‌-و-ه-؟- ------------------------- ‫کس دیگری قهوه می‌خواهد؟‬ 0
kas-- d--ar- -hahve -i------d? k____ d_____ g_____ m_________ k-s-e d-g-r- g-a-v- m-k-â-h-d- ------------------------------ kas-e digari ghahve mikhâ-had?
Nem, már senki. ‫نه،--یچ کسی-ن--‌خواه-.‬ ‫___ ه__ ک__ ن_________ ‫-ه- ه-چ ک-ی ن-ی-خ-ا-د-‬ ------------------------ ‫نه، هیچ کسی نمی‌خواهد.‬ 0
na,-di--r-k-s--n--ik-----d n__ d____ k___ n__________ n-, d-g-r k-s- n-m-k-â-h-d -------------------------- na, digar kasi nemikhâ-had

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + perzsa (1-100) MP3 perzsa (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…