Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   bs Prilozi

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [stotina]

Prilozi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bosnyák Lejátszás Több
már egyszer – még soha ve- je-no----j-š -----a v__ j_____ – j__ n_____ v-ć j-d-o- – j-š n-k-d- ----------------------- već jednom – još nikada 0
Volt már ön egyszer Berlinben? J---- -i-v-ć-je-no- b--- ----rlin-? J____ l_ v__ j_____ b___ u B_______ J-s-e l- v-ć j-d-o- b-l- u B-r-i-u- ----------------------------------- Jeste li već jednom bili u Berlinu? 0
Nem, még soha. Ne, jo--ni--d-. N__ j__ n______ N-, j-š n-k-d-. --------------- Ne, još nikada. 0
valaki – senki n-k----ni-o n___ – n___ n-k- – n-k- ----------- neko – niko 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? P-z---e-e l--ov--e--e-og-? P________ l_ o____ n______ P-z-a-e-e l- o-d-e n-k-g-? -------------------------- Poznajete li ovdje nekoga? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-, ----e-poznaj-- -----a--v-je. N__ j_ n_ p_______ n_____ o_____ N-, j- n- p-z-a-e- n-k-g- o-d-e- -------------------------------- Ne, ja ne poznajem nikoga ovdje. 0
még – már nem j-- –-ne više j__ – n_ v___ j-š – n- v-š- ------------- još – ne više 0
Sokáig marad még itt? Ost--et--li j----u-o ovd-e? O_______ l_ j__ d___ o_____ O-t-j-t- l- j-š d-g- o-d-e- --------------------------- Ostajete li još dugo ovdje? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ne, -a-n--o-t---m--iš- dugo-ov---. N__ j_ n_ o______ v___ d___ o_____ N-, j- n- o-t-j-m v-š- d-g- o-d-e- ---------------------------------- Ne, ja ne ostajem više dugo ovdje. 0
még valami – semmi j----eš-o-- n---a -i-e j__ n____ – n____ v___ j-š n-š-o – n-š-a v-š- ---------------------- još nešto – ništa više 0
Szeretne még valamit inni? Ž----e -- jo- --što -opi-i? Ž_____ l_ j__ n____ p______ Ž-l-t- l- j-š n-š-o p-p-t-? --------------------------- Želite li još nešto popiti? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-,--a----ž-l-- n---a v-š-. N__ j_ n_ ž____ n____ v____ N-, j- n- ž-l-m n-š-a v-š-. --------------------------- Ne, ja ne želim ništa više. 0
már valamit – még semmit već --š-o-– jo- ni-ta v__ n____ – j__ n____ v-ć n-š-o – j-š n-š-a --------------------- već nešto – još ništa 0
Evett már valamit? J---- li v-ć---št- j-l-? J____ l_ v__ n____ j____ J-s-e l- v-ć n-š-o j-l-? ------------------------ Jeste li već nešto jeli? 0
Nem, még nem ettem semmit. N----a -o---is-- ni-t- ---. N__ j_ j__ n____ n____ j___ N-, j- j-š n-s-m n-š-a j-o- --------------------------- Ne, ja još nisam ništa jeo. 0
még valaki – már senki još-n-k--–--i-- v--e j__ n___ – n___ v___ j-š n-k- – n-k- v-š- -------------------- još neko – niko više 0
Szeretne még valaki kávét? Že---l--j-š--ek--k-fu? Ž___ l_ j__ n___ k____ Ž-l- l- j-š n-k- k-f-? ---------------------- Želi li još neko kafu? 0
Nem, már senki. Ne- ---- -iše. N__ n___ v____ N-, n-k- v-š-. -------------- Ne, niko više. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…