Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   pl Przysłówki

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Przysłówki

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lengyel Lejátszás Több
már egyszer – még soha j---r---- jesz-z----gdy j__ r__ – j______ n____ j-ż r-z – j-s-c-e n-g-y ----------------------- już raz – jeszcze nigdy 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Był-pa- - Była--an---uż-raz-- ---lin-e? B__ p__ / B___ p___ j__ r__ w B________ B-ł p-n / B-ł- p-n- j-ż r-z w B-r-i-i-? --------------------------------------- Był pan / Była pani już raz w Berlinie? 0
Nem, még soha. N--,-jes-cz--n-g--. N___ j______ n_____ N-e- j-s-c-e n-g-y- ------------------- Nie, jeszcze nigdy. 0
valaki – senki kt-- --nikt k___ – n___ k-o- – n-k- ----------- ktoś – nikt 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Zn- p-n - pani--u kog-ś? Z__ p__ / p___ t_ k_____ Z-a p-n / p-n- t- k-g-ś- ------------------------ Zna pan / pani tu kogoś? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-e--n-- zn-- tu-nik---. N___ n__ z___ t_ n______ N-e- n-e z-a- t- n-k-g-. ------------------------ Nie, nie znam tu nikogo. 0
még – már nem jesz--- –--uż---e j______ – j__ n__ j-s-c-e – j-ż n-e ----------------- jeszcze – już nie 0
Sokáig marad még itt? Z----n-e--an --pa---tu ----c-- d----? Z_______ p__ / p___ t_ j______ d_____ Z-s-a-i- p-n / p-n- t- j-s-c-e d-u-o- ------------------------------------- Zostanie pan / pani tu jeszcze długo? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-e,-n-e -os-a-ę--u --u--. N___ n__ z______ t_ d_____ N-e- n-e z-s-a-ę t- d-u-o- -------------------------- Nie, nie zostanę tu długo. 0
még valami – semmi j-s---e -oś-–-n-- -ięcej j______ c__ – n__ w_____ j-s-c-e c-ś – n-c w-ę-e- ------------------------ jeszcze coś – nic więcej 0
Szeretne még valamit inni? Chci-łby p------hc---a-y pan--si---eszc-- c----ś n--ić? C_______ p__ / C________ p___ s__ j______ c_____ n_____ C-c-a-b- p-n / C-c-a-a-y p-n- s-ę j-s-c-e c-e-o- n-p-ć- ------------------------------------------------------- Chciałby pan / Chciałaby pani się jeszcze czegoś napić? 0
Nem, már nem kérek semmit. Nie- j----ic--ię-ej -i- --cę. N___ j__ n__ w_____ n__ c____ N-e- j-ż n-c w-ę-e- n-e c-c-. ----------------------------- Nie, już nic więcej nie chcę. 0
már valamit – még semmit j-ż--oś-– jesz-ze-n-c j__ c__ – j______ n__ j-ż c-ś – j-s-c-e n-c --------------------- już coś – jeszcze nic 0
Evett már valamit? Cz--j-- -an co----adł - p--i -u--zj-dła? C__ j__ p__ c__ z____ / p___ j__ z______ C-y j-ż p-n c-ś z-a-ł / p-n- j-ż z-a-ł-? ---------------------------------------- Czy już pan coś zjadł / pani już zjadła? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-e--n-- z------ / zj--ł-m--es---- ni---go. N___ n__ z______ / z______ j______ n_______ N-e- n-e z-a-ł-m / z-a-ł-m j-s-c-e n-c-e-o- ------------------------------------------- Nie, nie zjadłem / zjadłem jeszcze niczego. 0
még valaki – már senki j--------toś – -i-- -i---j j______ k___ – n___ w_____ j-s-c-e k-o- – n-k- w-ę-e- -------------------------- jeszcze ktoś – nikt więcej 0
Szeretne még valaki kávét? Ch-iałby k-----eszc-e-----? C_______ k___ j______ k____ C-c-a-b- k-o- j-s-c-e k-w-? --------------------------- Chciałby ktoś jeszcze kawę? 0
Nem, már senki. Ni-- ju- -i-t. N___ j__ n____ N-e- j-ż n-k-. -------------- Nie, już nikt. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…