Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ar ‫الظروف‬

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

‫100 [مائة]‬

100 [mayt]

‫الظروف‬

alzurufa

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
már egyszer – még soha ‫ف---ق----- -ــ---دا- ---يس----‬ ‫__ و__ م__ ـ__ أ___ / ل__ ب___ ‫-ي و-ت م-ى ـ-ـ أ-د-ً / ل-س ب-د- -------------------------------- ‫في وقت مضى ـــ أبداً / ليس بعد‬ 0
fy w-qt----aa--ab---- - la-- bed f_ w___ m____ a_____ / l___ b__ f- w-q- m-d-a a-d-a- / l-y- b-d -------------------------------- fy waqt madaa abdaan / lays bed
Volt már ön egyszer Berlinben? ‫هل--بق أن-ك-- ---بر-ي--‬ ‫__ س__ أ_ ك__ ف_ ب______ ‫-ل س-ق أ- ك-ت ف- ب-ل-ن-‬ ------------------------- ‫هل سبق أن كنت في برلين؟‬ 0
hl s-- -a--k-nt -i ---lina? h_ s__ '__ k___ f_ b_______ h- s-q '-n k-n- f- b-r-i-a- --------------------------- hl sbq 'an kunt fi barlina?
Nem, még soha. ‫لا---دا-.‬ ‫_________ ‫-ا-أ-د-ً-‬ ----------- ‫لا،أبداً.‬ 0
l-,-bda--. l_________ l-,-b-a-n- ---------- la,abdaan.
valaki – senki ‫أح- -ا-ـ-ـ--ا-أحد‬ ‫___ م_ ـ__ ل_ أ___ ‫-ح- م- ـ-ـ ل- أ-د- ------------------- ‫أحد ما ـــ لا أحد‬ 0
a-d ------ ----d a__ m_ l_ '____ a-d m- l- '-h-d ---------------- ahd ma la 'ahad
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ‫أت--- --د-- -ن-؟‬ ‫_____ أ___ ه____ ‫-ت-ر- أ-د-ً ه-ا-‬ ------------------ ‫أتعرف أحداً هنا؟‬ 0
a-e--- a-daa--h--? a_____ a_____ h___ a-e-a- a-d-a- h-a- ------------------ ateraf ahdaan hna?
Nem, nem ismerek itt senkit. ‫-ا،-ل--أع-ف--حداً-‬ ‫___ ل_ أ___ أ_____ ‫-ا- ل- أ-ر- أ-د-ً-‬ -------------------- ‫لا، لا أعرف أحداً.‬ 0
laa,--- -a-r-- ----a-. l___ l_ '_____ a______ l-a- l- '-e-i- a-d-a-. ---------------------- laa, la 'aerif ahdaan.
még – már nem ‫لا يز-ل --ـ لم يعد‬ ‫__ ي___ ـ__ ل_ ي___ ‫-ا ي-ا- ـ-ـ ل- ي-د- -------------------- ‫لا يزال ـــ لم يعد‬ 0
l--ya-a----m-y-d l_ y____ l_ y__ l- y-z-l l- y-d ---------------- la yazal lm yed
Sokáig marad még itt? ‫ه----ب-ى ط-ي--ً-ه-ا؟‬ ‫__ س____ ط____ ه____ ‫-ل س-ب-ى ط-ي-ا- ه-ا-‬ ---------------------- ‫هل ستبقى طويلاً هنا؟‬ 0
hl -a--bqa- tw--a-n----? h_ s_______ t______ h___ h- s-t-b-a- t-y-a-n h-a- ------------------------ hl satabqaa twylaan hna?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ‫ل-، ل--أ-ي----ب-اء----.‬ ‫___ ل_ أ___ ا_____ ه____ ‫-ا- ل- أ-ي- ا-ب-ا- ه-ا-‬ ------------------------- ‫لا، لن أطيل البقاء هنا.‬ 0
l-,--- -util---baqa- ---a. l__ l_ '____ a______ h____ l-, l- '-t-l a-b-q-' h-n-. -------------------------- la, ln 'util albaqa' huna.
még valami – semmi ‫شي- آخر---- -اأ-ث----.‬ ‫___ آ__ ـ__ ل_____ م___ ‫-ي- آ-ر ـ-ـ ل-أ-ث- م-.- ------------------------ ‫شيء آخر ـــ لاأكثر من.‬ 0
sh-'---ha- -laa-t-ar mi-. s___ a____ l_______ m___ s-i- a-h-r l-a-t-a- m-n- ------------------------- shi' akhar laakthar min.
Szeretne még valamit inni? ‫أ-رغ-----ت--و- م--وب إ--في؟‬ ‫_____ ف_ ت____ م____ إ______ ‫-ت-غ- ف- ت-ا-ل م-ر-ب إ-ا-ي-‬ ----------------------------- ‫أترغب في تناول مشروب إضافي؟‬ 0
at---h----i-ta-a--l ---h-u- '--d-fi? a_______ f_ t______ m______ '_______ a-a-g-a- f- t-n-w-l m-s-r-b '-i-a-i- ------------------------------------ atarghab fi tanawul mashrub 'iidafi?
Nem, már nem kérek semmit. ‫-ا،-ل- أ-ي- أك-ر من --ك.‬ ‫___ ل_ أ___ أ___ م_ ذ____ ‫-ا- ل- أ-ي- أ-ث- م- ذ-ك-‬ -------------------------- ‫لا، لا أريد أكثر من ذلك.‬ 0
l-- -a---r-- -a-thar m-n--halak-. l__ l_ '____ '______ m__ d_______ l-, l- '-r-d '-k-h-r m-n d-a-a-a- --------------------------------- la, la 'urid 'akthar min dhalaka.
már valamit – még semmit ‫-د-...---ـ--ي- --د‬ ‫__ .__ ـ__ ل__ ب___ ‫-د .-. ـ-ـ ل-س ب-د- -------------------- ‫قد ... ـــ ليس بعد‬ 0
qd---- --a---b-d q_ .__ l___ b__ q- .-. l-y- b-d ---------------- qd ... lays bed
Evett már valamit? ‫-- أ------ئ-ً ؟‬ ‫__ أ___ ش___ ؟_ ‫-ل أ-ل- ش-ئ-ً ؟- ----------------- ‫هل أكلت شيئاً ؟‬ 0
h--'-ka-a- s--y-an ? h_ '______ s______ ? h- '-k-l-t s-y-a-n ? -------------------- hl 'akalat shyyaan ?
Nem, még nem ettem semmit. ‫----ل--آ-ل ----ً----.‬ ‫___ ل_ آ__ ش___ ب____ ‫-ا- ل- آ-ل ش-ئ-ً ب-د-‬ ----------------------- ‫لا، لم آكل شيئاً بعد.‬ 0
laa---m -ki- s-y-a-n--a-da. l___ l_ a___ s______ b_____ l-a- l- a-i- s-y-a-n b-e-a- --------------------------- laa, lm akil shyyaan baeda.
még valaki – már senki ‫-----ا-ــ--ل--أ--‬ ‫___ م_ ـ__ ل_ أ___ ‫-ح- م- ـ-ـ ل- أ-د- ------------------- ‫أحد ما ـــ لا أحد‬ 0
a---m----a 'a-ad a__ m_ l_ '____ a-d m- l- '-h-d ---------------- ahd ma la 'ahad
Szeretne még valaki kávét? ‫هل -ن-ك أحد --يد قه-ة-‬ ‫__ ه___ أ__ ي___ ق_____ ‫-ل ه-ا- أ-د ي-ي- ق-و-؟- ------------------------ ‫هل هناك أحد يريد قهوة؟‬ 0
hl hu--- a-------d q-h--a? h_ h____ a__ y____ q______ h- h-n-k a-d y-r-d q-h-t-? -------------------------- hl hunak ahd yurid qahuta?
Nem, már senki. ‫ل-، ----ح-.‬ ‫___ ل_ أ____ ‫-ا- ل- أ-د-‬ ------------- ‫لا، لا أحد.‬ 0
l-- l----hda. l__ l_ '_____ l-, l- '-h-a- ------------- la, la 'ahda.

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…