ک-- آپ-ا----ار-ب--ن ج- چکے-ہیں -
کیا آپ ایک بار برلن جا چکے ہیں ؟
-ی- آ- ا-ک ب-ر ب-ل- ج- چ-ے ہ-ں ؟-
----------------------------------
کیا آپ ایک بار برلن جا چکے ہیں ؟ 0 kya-a-p-aik--a-r B-------a-ch-ke-----?kya aap aik baar Berlin ja chuke hain?k-a a-p a-k b-a- B-r-i- j- c-u-e h-i-?--------------------------------------kya aap aik baar Berlin ja chuke hain?
--ی ک----ک-ی -----یں
کسی کو – کسی کو نہیں
-س- ک- – ک-ی ک- ن-ی-
----------------------
کسی کو – کسی کو نہیں 0 k-si--o -isi -- ---ikisi ko kisi ko nahik-s- k- k-s- k- n-h---------------------kisi ko kisi ko nahi
----آ----اں-ک-ی کو--ان-- ہ----
کیا آپ یہاں کسی کو جانتے ہیں ؟
-ی- آ- ی-ا- ک-ی ک- ج-ن-ے ہ-ں ؟-
--------------------------------
کیا آپ یہاں کسی کو جانتے ہیں ؟ 0 k---aap-y--an----i -o j-n-ay-h-i-?kya aap yahan kisi ko jantay hain?k-a a-p y-h-n k-s- k- j-n-a- h-i-?----------------------------------kya aap yahan kisi ko jantay hain?
ن-یں---یں ی----کسی-کو-نہ-ں -ا-ت---وں -
نہیں، میں یہاں کسی کو نہیں جانتا ہوں -
-ہ-ں- م-ں ی-ا- ک-ی ک- ن-ی- ج-ن-ا ہ-ں --
----------------------------------------
نہیں، میں یہاں کسی کو نہیں جانتا ہوں - 0 n---, --in--a--- k-s- k- -----jaa----h----nahi, mein yahan kisi ko nahi jaanta hon -n-h-, m-i- y-h-n k-s- k- n-h- j-a-t- h-n -------------------------------------------nahi, mein yahan kisi ko nahi jaanta hon -
--یں- -ی- --ا---ور -------ہی- --ہ-و- ----
نہیں، میں یہاں اور زیادہ نہیں ٹھہروں گا -
-ہ-ں- م-ں ی-ا- ا-ر ز-ا-ہ ن-ی- ٹ-ہ-و- گ- --
-------------------------------------------
نہیں، میں یہاں اور زیادہ نہیں ٹھہروں گا - 0 n-h-, me---ya-a---u- zi---a n-hi-t--her-nganahi, mein yahan aur ziyada nahi thaherungan-h-, m-i- y-h-n a-r z-y-d- n-h- t-a-e-u-g--------------------------------------------nahi, mein yahan aur ziyada nahi thaherunga
کچھ ا-- ---چھ -ہ-ں
کچھ اور – کچھ نہیں
-چ- ا-ر – ک-ھ ن-ی-
--------------------
کچھ اور – کچھ نہیں 0 kuc- a-r k--h-nahikuch aur kuch nahik-c- a-r k-c- n-h-------------------kuch aur kuch nahi
نہی-، م------ -ہ-ں------------
نہیں، میں کچھ نہیں چاہتا ہوں -
-ہ-ں- م-ں ک-ھ ن-ی- چ-ہ-ا ہ-ں --
--------------------------------
نہیں، میں کچھ نہیں چاہتا ہوں - 0 na--,-m-i---u-h-nahi-----ta --- -nahi, mein kuch nahi chahta hon -n-h-, m-i- k-c- n-h- c-a-t- h-n ----------------------------------nahi, mein kuch nahi chahta hon -
ک-ا-آ--نے-ک-- -ھ--ا--ے--
کیا آپ نے کچھ کھایا ہے ؟
-ی- آ- ن- ک-ھ ک-ا-ا ہ- ؟-
--------------------------
کیا آپ نے کچھ کھایا ہے ؟ 0 k-a a----e-k-ch kh--- -a-?kya aap ne kuch khaya hai?k-a a-p n- k-c- k-a-a h-i---------------------------kya aap ne kuch khaya hai?
ن--ں ، م----- کچھ-نہیں--ھ----ہے--
نہیں ، میں نے کچھ نہیں کھایا ہے -
-ہ-ں ، م-ں ن- ک-ھ ن-ی- ک-ا-ا ہ- --
-----------------------------------
نہیں ، میں نے کچھ نہیں کھایا ہے - 0 na----mein ---ku-h--a-----ay--hai--nahi, mein ne kuch nahi khaya hai -n-h-, m-i- n- k-c- n-h- k-a-a h-i ------------------------------------nahi, mein ne kuch nahi khaya hai -
-ہی-- کو-ی----ں--
نہیں، کوئی نہیں -
-ہ-ں- ک-ئ- ن-ی- --
-------------------
نہیں، کوئی نہیں - 0 nah-, k----ah- -nahi, koi nahi -n-h-, k-i n-h- -----------------nahi, koi nahi -
Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon.
Több mint 300 millió ember beszél arabul.
Több mint 20 különböző országban élnek.
Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik.
Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki.
Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet.
Onnan terjedt aztán tovább.
A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától.
Továbbá számos különböző arab dialektus létezik.
Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek.
A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást.
Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják.
Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket.
A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik.
Mindössze írásos formában találkozunk vele.
Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják.
Máig nem létezik saját arab szaknyelv.
A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak.
Itt főleg a francia és az angol dominál.
Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt.
Egyre több ember szeretne arabul tanulni.
Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást.
Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek.
Jobbról balra történik az írás.
Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű.
Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek.
Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre.
Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…