Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   he ‫תארי הפועל‬

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

‫100 [מאה]‬

100 [me'ah]

‫תארי הפועל‬

te'arey hapo'al

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
már egyszer – még soha ‫--- - --י-- לא‬ ‫___ – ע____ ל__ ‫-ב- – ע-י-ן ל-‬ ---------------- ‫כבר – עדיין לא‬ 0
k-a----ad--n-lo k___ – a____ l_ k-a- – a-a-n l- --------------- kvar – adayn lo
Volt már ön egyszer Berlinben? ‫ה-ית-כבר בבר-ין?‬ ‫____ כ__ ב_______ ‫-י-ת כ-ר ב-ר-י-?- ------------------ ‫היית כבר בברלין?‬ 0
h-i------- --a----be--i-? h_________ k___ b________ h-i-a-h-i- k-a- b-b-r-i-? ------------------------- haita/hait kvar beberlin?
Nem, még soha. ‫-א,------ ---‬ ‫___ ע____ ל___ ‫-א- ע-י-ן ל-.- --------------- ‫לא, עדיין לא.‬ 0
l-,-aday--l-. l__ a____ l__ l-, a-a-n l-. ------------- lo, adayn lo.
valaki – senki ‫מ-----– אף א--‬ ‫_____ – א_ א___ ‫-י-ה- – א- א-ד- ---------------- ‫מישהו – אף אחד‬ 0
m-sh--- - -f --ad m______ – a_ e___ m-s-e-u – a- e-a- ----------------- mishehu – af exad
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ‫את---ה--כיר / ה כ---מ--הו?‬ ‫__ / ה מ___ / ה כ__ מ______ ‫-ת / ה מ-י- / ה כ-ן מ-ש-ו-‬ ---------------------------- ‫את / ה מכיר / ה כאן מישהו?‬ 0
a--------e-ir/m----ah -a'n --sh-hu? a______ m____________ k___ m_______ a-a-/-t m-k-r-m-k-r-h k-'- m-s-e-u- ----------------------------------- atah/at mekir/mekirah ka'n mishehu?
Nem, nem ismerek itt senkit. ‫-א,-אנ--ל- --י--- ה כ-- -ף----.‬ ‫___ א__ ל_ מ___ / ה כ__ א_ א____ ‫-א- א-י ל- מ-י- / ה כ-ן א- א-ד-‬ --------------------------------- ‫לא, אני לא מכיר / ה כאן אף אחד.‬ 0
l-,---i--- me--r/-ek--a- ka'n-a--exa-. l__ a__ l_ m____________ k___ a_ e____ l-, a-i l- m-k-r-m-k-r-h k-'- a- e-a-. -------------------------------------- lo, ani lo mekir/mekirah ka'n af exad.
még – már nem ‫-דיי- –--בר לא‬ ‫_____ – כ__ ל__ ‫-ד-י- – כ-ר ל-‬ ---------------- ‫עדיין – כבר לא‬ 0
ad-yn –---ar lo a____ – k___ l_ a-a-n – k-a- l- --------------- adayn – kvar lo
Sokáig marad még itt? ‫-ת-/ ---ש-ר ----עו- -רב-?‬ ‫__ / ה נ___ / ת ע__ ה_____ ‫-ת / ה נ-א- / ת ע-ד ה-ב-?- --------------------------- ‫את / ה נשאר / ת עוד הרבה?‬ 0
a--h/-t ni--'-r/nis--e---------rb-h? a______ n________________ o_ h______ a-a-/-t n-s-'-r-n-s-'-r-t o- h-r-e-? ------------------------------------ atah/at nish'ar/nish'eret od harbeh?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ‫-א,---- ל- נשאר-/-- עו---ר-- זמן-‬ ‫___ א__ ל_ נ___ / ת ע__ ה___ ז____ ‫-א- א-י ל- נ-א- / ת ע-ד ה-ב- ז-ן-‬ ----------------------------------- ‫לא, אני לא נשאר / ת עוד הרבה זמן.‬ 0
l-,-a----o-n-----r/--sh---et-o--har-eh---a-. l__ a__ l_ n________________ o_ h_____ z____ l-, a-i l- n-s-'-r-n-s-'-r-t o- h-r-e- z-a-. -------------------------------------------- lo, ani lo nish'ar/nish'eret od harbeh zman.
még valami – semmi ‫עוד-מ--ו – לא----ר‬ ‫___ מ___ – ל_ י____ ‫-ו- מ-ה- – ל- י-ת-‬ -------------------- ‫עוד משהו – לא יותר‬ 0
od-------u-– -o---ter o_ m______ – l_ y____ o- m-s-e-u – l- y-t-r --------------------- od mashehu – lo yoter
Szeretne még valamit inni? ‫ת----- י לשתות -וד-מ---?‬ ‫____ / י ל____ ע__ מ_____ ‫-ר-ה / י ל-ת-ת ע-ד מ-ה-?- -------------------------- ‫תרצה / י לשתות עוד משהו?‬ 0
tirtse-/t----i -is-to--od mash--u? t_____________ l______ o_ m_______ t-r-s-h-t-r-s- l-s-t-t o- m-s-e-u- ---------------------------------- tirtseh/tirtsi lishtot od mashehu?
Nem, már nem kérek semmit. ‫ל-- אני--א-רו-ה--שת-- -ות--‬ ‫___ א__ ל_ ר___ ל____ י_____ ‫-א- א-י ל- ר-צ- ל-ת-ת י-ת-.- ----------------------------- ‫לא, אני לא רוצה לשתות יותר.‬ 0
l-, --i ------seh/-ot-a- lishtot----e-. l__ a__ l_ r____________ l______ y_____ l-, a-i l- r-t-e-/-o-s-h l-s-t-t y-t-r- --------------------------------------- lo, ani lo rotseh/rotsah lishtot yoter.
már valamit – még semmit ‫-ב- מ--ו ----יין -ל--‬ ‫___ מ___ – ע____ כ____ ‫-ב- מ-ה- – ע-י-ן כ-ו-‬ ----------------------- ‫כבר משהו – עדיין כלום‬ 0
kvar ma----- - -day--kl-m k___ m______ – a____ k___ k-a- m-s-e-u – a-a-n k-u- ------------------------- kvar mashehu – adayn klum
Evett már valamit? ‫א--ת כ-ר מ-הו-‬ ‫____ כ__ מ_____ ‫-כ-ת כ-ר מ-ה-?- ---------------- ‫אכלת כבר משהו?‬ 0
a----t-/a-h--t-k-ar-m-s--hu? a_____________ k___ m_______ a-h-l-a-a-h-l- k-a- m-s-e-u- ---------------------------- akhalta/akhalt kvar mashehu?
Nem, még nem ettem semmit. ‫--, ------לא -כ-תי -ו----ר-‬ ‫___ ע____ ל_ א____ ש__ ד____ ‫-א- ע-י-ן ל- א-ל-י ש-ם ד-ר-‬ ----------------------------- ‫לא, עדיין לא אכלתי שום דבר.‬ 0
l-,--day--lo -kh-lti-sh-m-da-ar. l__ a____ l_ a______ s___ d_____ l-, a-a-n l- a-h-l-i s-u- d-v-r- -------------------------------- lo, adayn lo akhalti shum davar.
még valaki – már senki ‫-ו- ---ה--–-ל- -ף --ד‬ ‫___ מ____ – ל_ א_ א___ ‫-ו- מ-ש-ו – ל- א- א-ד- ----------------------- ‫עוד מישהו – לא אף אחד‬ 0
o--mi-h--u – -- a- --ad o_ m______ – l_ a_ e___ o- m-s-e-u – l- a- e-a- ----------------------- od mishehu – lo af exad
Szeretne még valaki kávét? ‫--ד ---ה----צה-קפ-?‬ ‫___ מ____ ר___ ק____ ‫-ו- מ-ש-ו ר-צ- ק-ה-‬ --------------------- ‫עוד מישהו רוצה קפה?‬ 0
o- m--h----r-t-eh -----? o_ m______ r_____ q_____ o- m-s-e-u r-t-e- q-f-h- ------------------------ od mishehu rotseh qafeh?
Nem, már senki. ‫-----ף---ד--א רוצ--‬ ‫___ א_ א__ ל_ ר_____ ‫-א- א- א-ד ל- ר-צ-.- --------------------- ‫לא, אף אחד לא רוצה.‬ 0
l-,-a- ---d -- r--se-. l__ a_ e___ l_ r______ l-, a- e-a- l- r-t-e-. ---------------------- lo, af exad lo rotseh.

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…