Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   uz ergash gaplar

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [yuz]

ergash gaplar

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar üzbég Lejátszás Több
már egyszer – még soha o-d-n - --ch qa---n o____ - h___ q_____ o-d-n - h-c- q-c-o- ------------------- oldin - hech qachon 0
Volt már ön egyszer Berlinben? S---hech q-c--- Berlinda -o---n--siz? S__ h___ q_____ B_______ b___________ S-z h-c- q-c-o- B-r-i-d- b-l-a-m-s-z- ------------------------------------- Siz hech qachon Berlinda bolganmisiz? 0
Nem, még soha. Y----e-h qach-n. Y__ h___ q______ Y-q h-c- q-c-o-. ---------------- Yoq hech qachon. 0
valaki – senki k----r hec- kim k_____ h___ k__ k-m-i- h-c- k-m --------------- kimdir hech kim 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Bu---r-- k-m--di- ta-iys-z-i? B_ y____ k_______ t__________ B- y-r-a k-m-i-i- t-n-y-i-m-? ----------------------------- Bu yerda kimnidir taniysizmi? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Yo--- m-- -u --r-a he-- -im-i-t--ima----. Y____ m__ b_ y____ h___ k____ t__________ Y-‘-, m-n b- y-r-a h-c- k-m-i t-n-m-y-a-. ----------------------------------------- Yo‘q, men bu yerda hech kimni tanimayman. 0
még – már nem h--- --e----y-q h___ - e___ y__ h-l- - e-d- y-q --------------- hali - endi yoq 0
Sokáig marad még itt? Bu e--a-u----v--t-tu-as----? B_ e___ u___ v___ t_________ B- e-d- u-o- v-q- t-r-s-z-i- ---------------------------- Bu erda uzoq vaqt turasizmi? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Yoq, -e-----er----z-q-qo-m--ma-. Y___ m__ b_ e___ u___ q_________ Y-q- m-n b- e-d- u-o- q-l-a-m-n- -------------------------------- Yoq, men bu erda uzoq qolmayman. 0
még valami – semmi b-s-----a-sa-- -o-hqa--e-h n---a b_____ n____ - b_____ h___ n____ b-s-q- n-r-a - b-s-q- h-c- n-r-a -------------------------------- boshqa narsa - boshqa hech narsa 0
Szeretne még valamit inni? Y--a-i--i-------taysizmi? Y___ i_______ i__________ Y-n- i-h-m-i- i-t-y-i-m-? ------------------------- Yana ichimlik istaysizmi? 0
Nem, már nem kérek semmit. Y-q- men -os----hech na-s-ni xo---ma-m--. Y___ m__ b_____ h___ n______ x___________ Y-q- m-n b-s-q- h-c- n-r-a-i x-h-a-a-m-n- ----------------------------------------- Yoq, men boshqa hech narsani xohlamayman. 0
már valamit – még semmit n-m-d---- --li--e-- -ar-a n______ - h___ h___ n____ n-m-d-r - h-l- h-c- n-r-a ------------------------- nimadir - hali hech narsa 0
Evett már valamit? Siz--a-- b-r-r-nar-- y-d-n--z-i? S__ h___ b____ n____ y__________ S-z h-l- b-r-r n-r-a y-d-n-i-m-? -------------------------------- Siz hali biror narsa yedingizmi? 0
Nem, még nem ettem semmit. Yoq--m---ha------h-n-r---yema-i-. Y___ m__ h___ h___ n____ y_______ Y-q- m-n h-l- h-c- n-r-a y-m-d-m- --------------------------------- Yoq, men hali hech narsa yemadim. 0
még valaki – már senki bo--qa b-------e-di he-h -im b_____ b____ - e___ h___ k__ b-s-q- b-r-v - e-d- h-c- k-m ---------------------------- boshqa birov - endi hech kim 0
Szeretne még valaki kávét? Kim--r-qa-v-------di? K_____ q____ i_______ K-m-i- q-h-a i-t-y-i- --------------------- Kimdir qahva istaydi? 0
Nem, már senki. Yo-,-endi--ech--im. Y___ e___ h___ k___ Y-q- e-d- h-c- k-m- ------------------- Yoq, endi hech kim. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 üzbég (1-100)
Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…