Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   uz Adverbs

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [yuz]

Adverbs

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar üzbég Lejátszás Több
már egyszer – még soha o--i-----e-h -a-h-n oldin - hech qachon o-d-n - h-c- q-c-o- ------------------- oldin - hech qachon 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Siz -ec--q--h-n ----i-da -o--an--siz? Siz hech qachon Berlinda bolganmisiz? S-z h-c- q-c-o- B-r-i-d- b-l-a-m-s-z- ------------------------------------- Siz hech qachon Berlinda bolganmisiz? 0
Nem, még soha. Yo----c- ----on. Yoq hech qachon. Y-q h-c- q-c-o-. ---------------- Yoq hech qachon. 0
valaki – senki ki---r he-h-k-m kimdir hech kim k-m-i- h-c- k-m --------------- kimdir hech kim 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? B--ye-da k----d-- -a-i-si-m-? Bu yerda kimnidir taniysizmi? B- y-r-a k-m-i-i- t-n-y-i-m-? ----------------------------- Bu yerda kimnidir taniysizmi? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Yo-q- -en--------- h-ch----ni --nima-m-n. Yo‘q, men bu yerda hech kimni tanimayman. Y-‘-, m-n b- y-r-a h-c- k-m-i t-n-m-y-a-. ----------------------------------------- Yo‘q, men bu yerda hech kimni tanimayman. 0
még – már nem h-li----ndi---q hali - endi yoq h-l- - e-d- y-q --------------- hali - endi yoq 0
Sokáig marad még itt? B---r-- uzo- v--- -----i-mi? Bu erda uzoq vaqt turasizmi? B- e-d- u-o- v-q- t-r-s-z-i- ---------------------------- Bu erda uzoq vaqt turasizmi? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Yoq,-m----u-e----uzo- q----y---. Yoq, men bu erda uzoq qolmayman. Y-q- m-n b- e-d- u-o- q-l-a-m-n- -------------------------------- Yoq, men bu erda uzoq qolmayman. 0
még valami – semmi b-s-qa-n-rsa --bo-hqa h-c--na-sa boshqa narsa - boshqa hech narsa b-s-q- n-r-a - b-s-q- h-c- n-r-a -------------------------------- boshqa narsa - boshqa hech narsa 0
Szeretne még valamit inni? Y--a -c-i--------ay---m-? Yana ichimlik istaysizmi? Y-n- i-h-m-i- i-t-y-i-m-? ------------------------- Yana ichimlik istaysizmi? 0
Nem, már nem kérek semmit. Yoq, -en--os--a-hec- na-s-n---o-l-mayman. Yoq, men boshqa hech narsani xohlamayman. Y-q- m-n b-s-q- h-c- n-r-a-i x-h-a-a-m-n- ----------------------------------------- Yoq, men boshqa hech narsani xohlamayman. 0
már valamit – még semmit n--a-ir - --l- h-c--n---a nimadir - hali hech narsa n-m-d-r - h-l- h-c- n-r-a ------------------------- nimadir - hali hech narsa 0
Evett már valamit? Siz--a-i-bi-or -a--- -e---g-z--? Siz hali biror narsa yedingizmi? S-z h-l- b-r-r n-r-a y-d-n-i-m-? -------------------------------- Siz hali biror narsa yedingizmi? 0
Nem, még nem ettem semmit. Yoq- men h--i hec---ar---y-----m. Yoq, men hali hech narsa yemadim. Y-q- m-n h-l- h-c- n-r-a y-m-d-m- --------------------------------- Yoq, men hali hech narsa yemadim. 0
még valaki – már senki boshq---ir-- - e--- hech kim boshqa birov - endi hech kim b-s-q- b-r-v - e-d- h-c- k-m ---------------------------- boshqa birov - endi hech kim 0
Szeretne még valaki kávét? Kimd-r qa----ist-ydi? Kimdir qahva istaydi? K-m-i- q-h-a i-t-y-i- --------------------- Kimdir qahva istaydi? 0
Nem, már senki. Y-------i -ech -im. Yoq, endi hech kim. Y-q- e-d- h-c- k-m- ------------------- Yoq, endi hech kim. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…