Kifejezéstár

hu Számok   »   da Tal

7 [hét]

Számok

Számok

7 [syv]

Tal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar dán Lejátszás Több
Számolok: J-- ---le-: J__ t______ J-g t-l-e-: ----------- Jeg tæller: 0
egy, kettő, három en--to, --e e__ t__ t__ e-, t-, t-e ----------- en, to, tre 0
Én háromig számolok. Je------er---l -re. J__ t_____ t__ t___ J-g t-l-e- t-l t-e- ------------------- Jeg tæller til tre. 0
Én tovább számolok: J-g---l--- -ide--: J__ t_____ v______ J-g t-l-e- v-d-r-: ------------------ Jeg tæller videre: 0
négy, öt, hat, f--e, f-m,--e-s, f____ f___ s____ f-r-, f-m- s-k-, ---------------- fire, fem, seks, 0
hét, nyolc, kilenc syv---t-----i s___ o____ n_ s-v- o-t-, n- ------------- syv, otte, ni 0
Én számolok. J-g t-l--r. J__ t______ J-g t-l-e-. ----------- Jeg tæller. 0
Te számolsz. D---æ-le-. D_ t______ D- t-l-e-. ---------- Du tæller. 0
Ő számol. H-n --l-er. H__ t______ H-n t-l-e-. ----------- Han tæller. 0
Egy. Az első. En- -e--fø-s--. E__ D__ f______ E-. D-n f-r-t-. --------------- En. Den første. 0
Kettő. A második. T---De- --d--. T__ D__ a_____ T-. D-n a-d-n- -------------- To. Den anden. 0
Három. A harmadik. T--- -e- tr---e. T___ D__ t______ T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. Fir-------fjerd-. F____ D__ f______ F-r-. D-n f-e-d-. ----------------- Fire. Den fjerde. 0
Öt. Az ötödik. Fem.--e- --mt-. F___ D__ f_____ F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. Se-s---en sj--t-. S____ D__ s______ S-k-. D-n s-e-t-. ----------------- Seks. Den sjette. 0
Hét. A hetedik. S-v. Den ------e. S___ D__ s_______ S-v- D-n s-v-n-e- ----------------- Syv. Den syvende. 0
Nyolc. A nyolcadik. Otte.-D-- o-t---e. O____ D__ o_______ O-t-. D-n o-t-n-e- ------------------ Otte. Den ottende. 0
Kilenc. A kilencedik. N-.------i--de. N__ D__ n______ N-. D-n n-e-d-. --------------- Ni. Den niende. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + dán (1-100) MP3 dán (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!