Kifejezéstár

hu Kötőszavak 1   »   kk Жалғаулықтар 1

94 [kilencvennégy]

Kötőszavak 1

Kötőszavak 1

94 [тоқсан төрт]

94 [toqsan tört]

Жалғаулықтар 1

Jalğawlıqtar 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Várj, amíg eláll az eső. Ж-ң--- т-қ-а--н-а- к-т-----. Ж_____ т__________ к___ т___ Ж-ң-ы- т-қ-а-а-ш-, к-т- т-р- ---------------------------- Жаңбыр тоқтағанша, күте тұр. 0
J--bı--t--tağanş-,--üt---u-. J_____ t__________ k___ t___ J-ñ-ı- t-q-a-a-ş-, k-t- t-r- ---------------------------- Jañbır toqtağanşa, küte tur.
Várj, amíg elkészülök. М-н да--- болғ-н-а--кү---т--. М__ д____ б________ к___ т___ М-н д-й-н б-л-а-ш-, к-т- т-р- ----------------------------- Мен дайын болғанша, күте тұр. 0
M-- d-yı- ---ğ--şa--kü-e--ur. M__ d____ b________ k___ t___ M-n d-y-n b-l-a-ş-, k-t- t-r- ----------------------------- Men dayın bolğanşa, küte tur.
Várj, amíg visszajön. Ол ор-л-ан-а- -ү-е-тұ-. О_ о_________ к___ т___ О- о-а-ғ-н-а- к-т- т-р- ----------------------- Ол оралғанша, күте тұр. 0
O---r-----şa- kü-e-tu-. O_ o_________ k___ t___ O- o-a-ğ-n-a- k-t- t-r- ----------------------- Ol oralğanşa, küte tur.
Várok, amíg megszárad a hajam. М-н,----ы- -е-к-н--, -үт-м-н. М___ ш____ к________ к_______ М-н- ш-ш-м к-п-е-ш-, к-т-м-н- ----------------------------- Мен, шашым кепкенше, күтемін. 0
M------ş---k--ke-ş-,-kü-----. M___ ş____ k________ k_______ M-n- ş-ş-m k-p-e-ş-, k-t-m-n- ----------------------------- Men, şaşım kepkenşe, kütemin.
Várok, amíg befejeződik a film. Ме-- ф-л-м а--та-ғанша, -----ін. М___ ф____ а___________ к_______ М-н- ф-л-м а-қ-а-ғ-н-а- к-т-м-н- -------------------------------- Мен, фильм аяқталғанша, күтемін. 0
Me-- --l- a--qt-l--nşa, --tem-n. M___ f___ a____________ k_______ M-n- f-l- a-a-t-l-a-ş-, k-t-m-n- -------------------------------- Men, fïlm ayaqtalğanşa, kütemin.
Várok, amíg zöld a jelzőlámpa. Мен---ас-л-ж--ға---- к--емі-. М___ ж____ ж________ к_______ М-н- ж-с-л ж-н-а-ш-, к-т-м-н- ----------------------------- Мен, жасыл жанғанша, күтемін. 0
M-n,-jas---ja---nşa, k--emin. M___ j____ j________ k_______ M-n- j-s-l j-n-a-ş-, k-t-m-n- ----------------------------- Men, jasıl janğanşa, kütemin.
Mikor mész nyaralni? Сен--емалы--- қа-----а----ң? С__ д________ қ____ б_______ С-н д-м-л-с-а қ-ш-н б-р-с-ң- ---------------------------- Сен демалысқа қашан барасың? 0
Se- de-a---q- q-şa--barasıñ? S__ d________ q____ b_______ S-n d-m-l-s-a q-ş-n b-r-s-ñ- ---------------------------- Sen demalısqa qaşan barasıñ?
Még a nyári szünet előtt? Ж--ғ---е--лыс---д---н-б-? Ж____ д________ д____ б__ Ж-з-ы д-м-л-с-а д-й-н б-? ------------------------- Жазғы демалысқа дейін бе? 0
J--ğı--e--l-s---d--i---e? J____ d________ d____ b__ J-z-ı d-m-l-s-a d-y-n b-? ------------------------- Jazğı demalısqa deyin be?
Igen, mielőtt megkezdődik a nyári szünet. И----аз-ы-д-ма-ыс -ас----анға----ін. И__ ж____ д______ б__________ д_____ И-, ж-з-ы д-м-л-с б-с-а-ғ-н-а д-й-н- ------------------------------------ Ия, жазғы демалыс басталғанға дейін. 0
Ïy-, --z-- ----lı- b-st-l----- -eyin. Ï___ j____ d______ b__________ d_____ Ï-a- j-z-ı d-m-l-s b-s-a-ğ-n-a d-y-n- ------------------------------------- Ïya, jazğı demalıs bastalğanğa deyin.
Javítsd ki a tetőt, mielőtt elkezdődik / megjön a tél. Қ---тү-п-- -ұры-, шатырд--ж-нде. Қ__ т_____ т_____ ш______ ж_____ Қ-с т-с-е- т-р-п- ш-т-р-ы ж-н-е- -------------------------------- Қыс түспей тұрып, шатырды жөнде. 0
Q-s -üs--y --rıp- şa---dı-j--d-. Q__ t_____ t_____ ş______ j_____ Q-s t-s-e- t-r-p- ş-t-r-ı j-n-e- -------------------------------- Qıs tüspey turıp, şatırdı jönde.
Moss kezet, mielőtt az asztalhoz ülsz. Д----р--н-- оты--р-алд---а, қ-лың-- --. Д__________ о_____ а_______ қ______ ж__ Д-с-а-х-н-а о-ы-а- а-д-н-а- қ-л-ң-ы ж-. --------------------------------------- Дастарханға отырар алдында, қолыңды жу. 0
Das-a---n---o--r-r-ald--da---olıñdı-jw. D__________ o_____ a_______ q______ j__ D-s-a-x-n-a o-ı-a- a-d-n-a- q-l-ñ-ı j-. --------------------------------------- Dastarxanğa otırar aldında, qolıñdı jw.
Csukd be az ablakot, mielőtt kimész. Үй----ш---р а-д-нда---е-е-е----ап. Ү____ ш____ а_______ т_______ ж___ Ү-д-н ш-ғ-р а-д-н-а- т-р-з-н- ж-п- ---------------------------------- Үйден шығар алдында, терезені жап. 0
Üy--n şı-a- ---ınd-,-t--ez--i----. Ü____ ş____ a_______ t_______ j___ Ü-d-n ş-ğ-r a-d-n-a- t-r-z-n- j-p- ---------------------------------- Üyden şığar aldında, terezeni jap.
Mikor jössz haza? Сен ү----қ-ш-н--елесі-? С__ ү___ қ____ к_______ С-н ү-г- қ-ш-н к-л-с-ң- ----------------------- Сен үйге қашан келесің? 0
S----yge-q-şa---elesiñ? S__ ü___ q____ k_______ S-n ü-g- q-ş-n k-l-s-ñ- ----------------------- Sen üyge qaşan kelesiñ?
A tanítás után? Са--қта- -е-і- бе? С_______ к____ б__ С-б-қ-а- к-й-н б-? ------------------ Сабақтан кейін бе? 0
S-b--t-n-ke-in---? S_______ k____ b__ S-b-q-a- k-y-n b-? ------------------ Sabaqtan keyin be?
Igen, miután befejeződött a tanítás. И----а--қ---тк-- соң. И__ с____ б_____ с___ И-, с-б-қ б-т-е- с-ң- --------------------- Ия, сабақ біткен соң. 0
Ï--,------ bi--e--s--. Ï___ s____ b_____ s___ Ï-a- s-b-q b-t-e- s-ñ- ---------------------- Ïya, sabaq bitken soñ.
Miután balesete volt, nem tudott többé dolgozni. Оқыс-о-иғ-------нн-----йі---ол қай-ып -ұ-ыс --тей---м---. О___ о____ б________ к_____ о_ қ_____ ж____ і____ а______ О-ы- о-и-а б-л-а-н-н к-й-н- о- қ-й-ы- ж-м-с і-т-й а-м-д-. --------------------------------------------------------- Оқыс оқиға болғаннан кейін, ол қайтып жұмыс істей алмады. 0
Oq----qïğa--olğ--n-- ke-in, ---q-y--p---mı--i--ey-al-a-ı. O___ o____ b________ k_____ o_ q_____ j____ i____ a______ O-ı- o-ï-a b-l-a-n-n k-y-n- o- q-y-ı- j-m-s i-t-y a-m-d-. --------------------------------------------------------- Oqıs oqïğa bolğannan keyin, ol qaytıp jumıs istey almadı.
Miután elvesztette a munkát, elment Amerikába. Жұ---ына- а--р-л-а--ан-ке--н- -л А-------- --т-п--алд-. Ж________ а___________ к_____ о_ А________ к____ қ_____ Ж-м-с-н-н а-ы-ы-ғ-н-а- к-й-н- о- А-е-и-а-а к-т-п қ-л-ы- ------------------------------------------------------- Жұмысынан айырылғаннан кейін, ол Америкаға кетіп қалды. 0
J--ı-ı--- --ır---a---n----in- ol--m------a------ ---d-. J________ a___________ k_____ o_ A________ k____ q_____ J-m-s-n-n a-ı-ı-ğ-n-a- k-y-n- o- A-e-ï-a-a k-t-p q-l-ı- ------------------------------------------------------- Jumısınan ayırılğannan keyin, ol Amerïkağa ketip qaldı.
Miután elment Amerikába, gazdag lett. Ам-р----а-кетке-нен-к-й-н--ол -а--п--етті. А________ к________ к_____ о_ б____ к_____ А-е-и-а-а к-т-е-н-н к-й-н- о- б-й-п к-т-і- ------------------------------------------ Америкаға кеткеннен кейін, ол байып кетті. 0
Am--ï--ğa k-t--n--- ---in,-o--bayı- kett-. A________ k________ k_____ o_ b____ k_____ A-e-ï-a-a k-t-e-n-n k-y-n- o- b-y-p k-t-i- ------------------------------------------ Amerïkağa ketkennen keyin, ol bayıp ketti.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kazah (1-100) MP3 kazah (1-100)
Nem található videó!

Hogyan tanulunk meg két nyelvet egyszerre

Az idegen nyelvek manapság egyre fontosabbak lesznek. Sok ember tanul egy idegen nyelvet. De sok érdekes nyelv létezik a világon. Ezért sok ember egyszerre több nyelvet tanul. Ha a gyerekek két nyelvvel nőnek fel akkor ez legtöbbször nem jelent problémát. Agyuk mindkét nyelvet automatikusan megtanulja. Amikor felnőnek, tudják, mi melyik nyelvhez tartozik. A kétnyelvűek ismerik a két nyelvre vonatkozó jellegzetes ismertetőjeleket. A felnőtteknél ez máshogy van. Ők nem képesek ilyen könnyen két nyelvet egyszerre megtanulni. Aki két nyelvet tanul egyszerre, jó ha betart néhány szabályt. Először is fontos, hogy összehasonlítsuk egymással a két nyelvet. Azok a nyelvek, amelyek ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz tartoznak, nagyon hasonlítanak egymásra. Ez keveredéshez vezethet. Ezért ésszerű a két nyelvet pontosan összehasonlítani. Írhatunk például egy listát. Felírjuk a hasonlóságokat és az eltéréseket. Így agyunk kénytelen intenzíven foglalkozni a két nyelvvel. Könnyebben megtanulja a két nyelv különlegességeit. Szintén hasznos, ha minden nyelv számára külön színt vagy füzetet használunk. Ez segít abban, hogy világosan elkülönítsük egymástól a két nyelvet. Abban az esetben ha különböző nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveket tanulunk, akkor ez máshogy működik. Egymástól nagyon eltérő nyelveknél nem áll fenn a keveredés veszélye. Itt a nyelvek összehasonlításának veszélye áll fenn! Az lenne a legjobb, ha a nyelveket anyanyelvünkkel hasonlítanánk össze. Ha agyunk felismeri a különbségeket, akkor hatékonyabban tanul. Az is fontos, hogy mindkét nyelvet hasonló erőfeszítéssel tanuljuk. Elméletileg viszont mindegy az agyunk számára, hogy hány nyelvet tanul…