Kifejezéstár

hu Megkérdezni az utat   »   be Пытацца пра дарогу

40 [negyven]

Megkérdezni az utat

Megkérdezni az utat

40 [сорак]

40 [sorak]

Пытацца пра дарогу

Pytatstsa pra darogu

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Bocsánat! Пра--чц-! П________ П-а-а-ц-! --------- Прабачце! 0
P----c-t--! P__________ P-a-a-h-s-! ----------- Prabachtse!
Tudna nekem segíteni? Не--аг-і---В- м---------ы? Н_ м____ б В_ м__ п_______ Н- м-г-і б В- м-е п-м-г-ы- -------------------------- Не маглі б Вы мне памагчы? 0
Ne-m-gl- b V- --------g--y? N_ m____ b V_ m__ p________ N- m-g-і b V- m-e p-m-g-h-? --------------------------- Ne maglі b Vy mne pamagchy?
Hol van itt egy jó vendéglő? Дз---ут -сц- до--ы ---т-р-н? Д__ т__ ё___ д____ р________ Д-е т-т ё-ц- д-б-ы р-с-а-а-? ---------------------------- Дзе тут ёсць добры рэстаран? 0
D-------yost-- do--y re-ta-an? D__ t__ y_____ d____ r________ D-e t-t y-s-s- d-b-y r-s-a-a-? ------------------------------ Dze tut yosts’ dobry restaran?
A saroknál menjen balra. Па--рн--е за--ог---л---. П________ з_ р__ н______ П-в-р-і-е з- р-г н-л-в-. ------------------------ Павярніце за рог налева. 0
Pav---n--se za rog ----v-. P__________ z_ r__ n______ P-v-a-n-t-e z- r-g n-l-v-. -------------------------- Pavyarnіtse za rog naleva.
Utána egyenesen előre egy darabig. П-------о------й-зі-е--рама. П____ т____ п________ п_____ П-т-м т-о-і п-а-д-і-е п-а-а- ---------------------------- Потым трохі прайдзіце прама. 0
Potym -r-kh--p--y--і-s-----m-. P____ t_____ p_________ p_____ P-t-m t-o-h- p-a-d-і-s- p-a-a- ------------------------------ Potym trokhі praydzіtse prama.
Menjen száz métert, utána jobbra. П--ы- звяр--це ---ра---- пра-д---е ст-------ў. П____ з_______ н______ і п________ с__ м______ П-т-м з-я-н-ц- н-п-а-а і п-а-д-і-е с-о м-т-а-. ---------------------------------------------- Потым звярніце направа і прайдзіце сто метраў. 0
Poty- zv-arnі-s--n-pr-va-і pr---z-t-e --o--e----. P____ z_________ n______ і p_________ s__ m______ P-t-m z-y-r-і-s- n-p-a-a і p-a-d-і-s- s-o m-t-a-. ------------------------------------------------- Potym zvyarnіtse naprava і praydzіtse sto metrau.
Busszal is mehet. Такс--а----м----е---с-- н--аў-о-у-. Т______ В_ м_____ с____ н_ а_______ Т-к-а-а В- м-ж-ц- с-с-і н- а-т-б-с- ----------------------------------- Таксама Вы можаце сесці на аўтобус. 0
T-ksama--y-----ats--s--tsі-na a-tob-s. T______ V_ m_______ s_____ n_ a_______ T-k-a-a V- m-z-a-s- s-s-s- n- a-t-b-s- -------------------------------------- Taksama Vy mozhatse sestsі na autobus.
Villamossal is mehet. Т--са-а -- мо--це се-ці-на -ра-ва-. Т______ В_ м_____ с____ н_ т_______ Т-к-а-а В- м-ж-ц- с-с-і н- т-а-в-й- ----------------------------------- Таксама Вы можаце сесці на трамвай. 0
T-ks-ma V- -oz--t-e-se-tsі na----mv--. T______ V_ m_______ s_____ n_ t_______ T-k-a-a V- m-z-a-s- s-s-s- n- t-a-v-y- -------------------------------------- Taksama Vy mozhatse sestsі na tramvay.
Egyszerüen utánam is jöhet. Так-а-а--ы-мож-це-проста-п-а--аць-з- мно-. Т______ В_ м_____ п_____ п_______ з_ м____ Т-к-а-а В- м-ж-ц- п-о-т- п-а-х-ц- з- м-о-. ------------------------------------------ Таксама Вы можаце проста праехаць за мной. 0
T--s----Vy--ozh-t-- p-ost- -rae-h-ts’--a-m-o-. T______ V_ m_______ p_____ p_________ z_ m____ T-k-a-a V- m-z-a-s- p-o-t- p-a-k-a-s- z- m-o-. ---------------------------------------------- Taksama Vy mozhatse prosta praekhats’ za mnoy.
Hogyan jutok el a futballstadionig? Як-м-е пра--ц---а-футб-льн--а с---ы---? Я_ м__ п______ д_ ф__________ с________ Я- м-е п-а-с-і д- ф-т-о-ь-а-а с-а-ы-н-? --------------------------------------- Як мне прайсці да футбольнага стадыёна? 0
Y-k --e-p-ays-s- d--fu-bo-’-a-a --a-yen-? Y__ m__ p_______ d_ f__________ s________ Y-k m-e p-a-s-s- d- f-t-o-’-a-a s-a-y-n-? ----------------------------------------- Yak mne praystsі da futbol’naga stadyena?
Menjen át a hídon! П-рай--іц- -ра--м-с-! П_________ п___ м____ П-р-й-з-ц- п-а- м-с-! --------------------- Перайдзіце праз мост! 0
Per-y-zі-se praz--o--! P__________ p___ m____ P-r-y-z-t-e p-a- m-s-! ---------------------- Peraydzіtse praz most!
Menjen át az alagúton! Пр-е----е п----тунэ--! П________ п___ т______ П-а-д-ь-е п-а- т-н-л-! ---------------------- Праедзьце праз тунэль! 0
Pr---z’--e p--- -u---’! P_________ p___ t______ P-a-d-’-s- p-a- t-n-l-! ----------------------- Praedz’tse praz tunel’!
Menjen a harmadik jelzőlámpáig. П--е--ьц--да------га-с-ят--фора. П________ д_ т______ с__________ П-а-д-ь-е д- т-э-я-а с-я-л-ф-р-. -------------------------------- Праедзьце да трэцяга святлафора. 0
P-a--z’t-e--a ------aga-sv-at-a-o-a. P_________ d_ t________ s___________ P-a-d-’-s- d- t-e-s-a-a s-y-t-a-o-a- ------------------------------------ Praedz’tse da tretsyaga svyatlafora.
Utána forduljon el jobbra az első utcán. Пот-м---я-ніце н---ерш-м-п-----це-н-права. П____ з_______ н_ п_____ п_______ н_______ П-т-м з-я-н-ц- н- п-р-ы- п-в-р-ц- н-п-а-а- ------------------------------------------ Потым звярніце на першым павароце направа. 0
P-tym ---arn-t----a per-hym ----r-ts- -ap----. P____ z_________ n_ p______ p________ n_______ P-t-m z-y-r-і-s- n- p-r-h-m p-v-r-t-e n-p-a-a- ---------------------------------------------- Potym zvyarnіtse na pershym pavarotse naprava.
Utána menjen egyenesen előre, át a következő útkereszteződésen! П-тым -рае------на--р--т на--у-нае ск-ыж-ва-не. П____ п________ н_______ н________ с___________ П-т-м п-а-д-ь-е н-ў-р-с- н-с-у-н-е с-р-ж-в-н-е- ----------------------------------------------- Потым праедзьце наўпрост наступнае скрыжаванне. 0
Pot-m--rae-------n-up--s- n---up-a- ----zh---n-e. P____ p_________ n_______ n________ s____________ P-t-m p-a-d-’-s- n-u-r-s- n-s-u-n-e s-r-z-a-a-n-. ------------------------------------------------- Potym praedz’tse nauprost nastupnae skryzhavanne.
Bocsánat, hogy jutok el a repülőtérre? Пр-шу-пра----н-----к мн- т--п-ц- - аэра---т? П____ п__________ я_ м__ т______ у а________ П-а-у п-а-а-э-н-, я- м-е т-а-і-ь у а-р-п-р-? -------------------------------------------- Прашу прабачэння, як мне трапіць у аэрапорт? 0
Pr-----------h--n-a---a- ----t----t-- - -----ort? P_____ p____________ y__ m__ t_______ u a________ P-a-h- p-a-a-h-n-y-, y-k m-e t-a-і-s- u a-r-p-r-? ------------------------------------------------- Prashu prabachennya, yak mne trapіts’ u aeraport?
A legjobb, ha metróval megy. Н--ле-ш-пр-е-зьц--на-м--ро. Н______ п________ н_ м_____ Н-й-е-ш п-а-д-ь-е н- м-т-о- --------------------------- Найлепш праедзьце на метро. 0
N--le--h pr-edz’ts- na ---r-. N_______ p_________ n_ m_____ N-y-e-s- p-a-d-’-s- n- m-t-o- ----------------------------- Naylepsh praedz’tse na metro.
Menjen egyszerűen a végállomásig! Пр-с----р-едзьц--д- ка-цав-- ст--цыі. П_____ п________ д_ к_______ с_______ П-о-т- п-а-д-ь-е д- к-н-а-о- с-а-ц-і- ------------------------------------- Проста праедзьце да канцавой станцыі. 0
P-os-a---aedz--s- da----ts---- s-ants-і. P_____ p_________ d_ k________ s________ P-o-t- p-a-d-’-s- d- k-n-s-v-y s-a-t-y-. ---------------------------------------- Prosta praedz’tse da kantsavoy stantsyі.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Az állatok nyelve

Amikor közölni akarunk valamit, nyelvünket használjuk. Az állatoknak is megvan a saját nyelvük. Ugyanúgy használják mint az emberek. Ez azt jelenti, hogy információ csere érdekében beszélnek egymással. Alapvetően minden állatfaj egy bizonyos nyelvet beszél. Még a termeszek is beszélgetnek egymás között. Veszély esetén alsótestükkel kopognak a talajon. Így figyelmeztetik egymást. Más állatok fütyülnek, ha ellenség közeledik. A méhek tánc formájában beszélnek egymással. Így mutatják meg más méheknek, hogy merre találnak eledelt. A bálnák olyan hangokat bocsájtanak ki, amelyeket 5000 kilométerre is lehet hallani. Speciális énekkel kommunikálnak egymás között. Az elefántok is különböző akusztikus jelekkel kommunikálnak. Az ember viszont nem képes hallani ezeket. A legtöbb állati nyelv nagyon bonyolult. Különböző jelek kombinációiból tevődnek össze. Tehát akusztikus, kémiai és optikai jeleket használnak. Emellett az állatok különböző gesztusokat is használnak. A háziállatok nyelvét időközben megtanulta az ember. Tudja, hogy mikor boldog a kutyája. És felismeri, hogy mikor akar egyedül lenni a macska. A kutyák és a macskák viszont egy teljesen más nyelvet beszélnek. Sok jel teljesen ellentétes jelentéssel bír. Sokáig úgy gondolták, hogy ez a két állat egyszerűen nem szereti egymást. Pedig csak rosszul értik meg egymást. Ez az oka a kutyák és macskák közötti problémáknak. Tehát az állatok is a félreértések miatt veszekednek…