Kifejezéstár

hu Városnézés   »   be Экскурсія па горадзе

42 [negyvenkettő]

Városnézés

Városnézés

42 [сорак два]

42 [sorak dva]

Экскурсія па горадзе

[Ekskursіya pa goradze]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Nyitva van a piac vasárnaponként? Ці а----т- р---- п- -я-з--ях? Ці адкрыты рынак па нядзелях? Ц- а-к-ы-ы р-н-к п- н-д-е-я-? ----------------------------- Ці адкрыты рынак па нядзелях? 0
Ts--ad--y-y--ynak----n-a-zely-kh? Tsі adkryty rynak pa nyadzelyakh? T-і a-k-y-y r-n-k p- n-a-z-l-a-h- --------------------------------- Tsі adkryty rynak pa nyadzelyakh?
Nyitva van hétfőnként a kiállítás? Ці---кр-т---ір-аш-------яд---к--? Ці адкрыты кірмаш па панядзелках? Ц- а-к-ы-ы к-р-а- п- п-н-д-е-к-х- --------------------------------- Ці адкрыты кірмаш па панядзелках? 0
T-і------ty--і----- -- pan-ad-e-ka--? Tsі adkryty kіrmash pa panyadzelkakh? T-і a-k-y-y k-r-a-h p- p-n-a-z-l-a-h- ------------------------------------- Tsі adkryty kіrmash pa panyadzelkakh?
Nyitva van keddenként a kiállítás? Ці ад-рытая вы---ва п- аў-ор-а-? Ці адкрытая выстава па аўторках? Ц- а-к-ы-а- в-с-а-а п- а-т-р-а-? -------------------------------- Ці адкрытая выстава па аўторках? 0
Tsі--d---tay--v---a-a--a a--or-akh? Tsі adkrytaya vystava pa autorkakh? T-і a-k-y-a-a v-s-a-a p- a-t-r-a-h- ----------------------------------- Tsі adkrytaya vystava pa autorkakh?
Nyitva van az állatkert szerdánként? Ці-адк---ы----парк п- с-р--а-? Ці адкрыты заапарк па серадах? Ц- а-к-ы-ы з-а-а-к п- с-р-д-х- ------------------------------ Ці адкрыты заапарк па серадах? 0
T-і-a--ry-y z--par--p--s-rad---? Tsі adkryty zaapark pa seradakh? T-і a-k-y-y z-a-a-k p- s-r-d-k-? -------------------------------- Tsі adkryty zaapark pa seradakh?
Nyitva van a múzeum csütörtökönként? Ці -----т----з-й -а чацвя-га-? Ці адкрыты музей па чацвяргах? Ц- а-к-ы-ы м-з-й п- ч-ц-я-г-х- ------------------------------ Ці адкрыты музей па чацвяргах? 0
T-і-a----t--mu-ey--a---a---yarga-h? Tsі adkryty muzey pa chatsvyargakh? T-і a-k-y-y m-z-y p- c-a-s-y-r-a-h- ----------------------------------- Tsі adkryty muzey pa chatsvyargakh?
Nyitva van a galéria péntekenként? Ці----р---я--а-ер-- п- -я-н-ц-х? Ці адкрытая галерэя па пятніцах? Ц- а-к-ы-а- г-л-р-я п- п-т-і-а-? -------------------------------- Ці адкрытая галерэя па пятніцах? 0
Ts- a--r--ay---a-ere-a-p----a-nіt----? Tsі adkrytaya galereya pa pyatnіtsakh? T-і a-k-y-a-a g-l-r-y- p- p-a-n-t-a-h- -------------------------------------- Tsі adkrytaya galereya pa pyatnіtsakh?
Szabad fényképezni? Ці-да----е-- -а---рафа----? Ці дазволена фатаграфаваць? Ц- д-з-о-е-а ф-т-г-а-а-а-ь- --------------------------- Ці дазволена фатаграфаваць? 0
T-- -a-v---na f---g---a----’? Tsі dazvolena fatagrafavats’? T-і d-z-o-e-a f-t-g-a-a-a-s-? ----------------------------- Tsі dazvolena fatagrafavats’?
Kell belépőt fizetni? Ц------- -------ць -----д? Ці трэба аплачваць уваход? Ц- т-э-а а-л-ч-а-ь у-а-о-? -------------------------- Ці трэба аплачваць уваход? 0
T-і---eba-ap--c-va--’ uv-----? Tsі treba aplachvats’ uvakhod? T-і t-e-a a-l-c-v-t-’ u-a-h-d- ------------------------------ Tsі treba aplachvats’ uvakhod?
Mennyibe kerül a belépő? Колькі ----уе-ўва-од? Колькі каштуе ўваход? К-л-к- к-ш-у- ў-а-о-? --------------------- Колькі каштуе ўваход? 0
Kol--і-k-s-t-e uvakh-d? Kol’kі kashtue uvakhod? K-l-k- k-s-t-e u-a-h-d- ----------------------- Kol’kі kashtue uvakhod?
Csoportok számára van kedvezmény? Ц-----ь с-і--а-д---г-уп? Ці ёсць скідка для груп? Ц- ё-ц- с-і-к- д-я г-у-? ------------------------ Ці ёсць скідка для груп? 0
T---yos-s’ skіdka -l-a-grup? Tsі yosts’ skіdka dlya grup? T-і y-s-s- s-і-k- d-y- g-u-? ---------------------------- Tsі yosts’ skіdka dlya grup?
Gyermekek részére van kedvezmény? Ц- --ц- ---дк- для-----ей? Ці ёсць скідка для дзяцей? Ц- ё-ц- с-і-к- д-я д-я-е-? -------------------------- Ці ёсць скідка для дзяцей? 0
T------ts- ---d---d--a d-y--s-y? Tsі yosts’ skіdka dlya dzyatsey? T-і y-s-s- s-і-k- d-y- d-y-t-e-? -------------------------------- Tsі yosts’ skіdka dlya dzyatsey?
Egyetemisták részére van kedvezmény? Ці -сц- с--дк- дл- с---эн--ў? Ці ёсць скідка для студэнтаў? Ц- ё-ц- с-і-к- д-я с-у-э-т-ў- ----------------------------- Ці ёсць скідка для студэнтаў? 0
T-і ---t-- --і--- dl---stud----u? Tsі yosts’ skіdka dlya studentau? T-і y-s-s- s-і-k- d-y- s-u-e-t-u- --------------------------------- Tsі yosts’ skіdka dlya studentau?
Mi ez az épület? Ш-о г--а ------ынак? Што гэта за будынак? Ш-о г-т- з- б-д-н-к- -------------------- Што гэта за будынак? 0
S-----eta z----dy--k? Shto geta za budynak? S-t- g-t- z- b-d-n-k- --------------------- Shto geta za budynak?
Milyen idős ez az épület? Ко-ь-і-гад-ў б---н--? Колькі гадоў будынку? К-л-к- г-д-ў б-д-н-у- --------------------- Колькі гадоў будынку? 0
K--’kі gad-- -ud--ku? Kol’kі gadou budynku? K-l-k- g-d-u b-d-n-u- --------------------- Kol’kі gadou budynku?
Ki építette ezt az épületet? Хто------ава---уд---к? Хто пабудаваў будынак? Х-о п-б-д-в-ў б-д-н-к- ---------------------- Хто пабудаваў будынак? 0
Kh-o----udavau ----n--? Khto pabudavau budynak? K-t- p-b-d-v-u b-d-n-k- ----------------------- Khto pabudavau budynak?
Érdekel az építészet. Я---к-ўлюс- --------ура-. Я цікаўлюся архітэктурай. Я ц-к-ў-ю-я а-х-т-к-у-а-. ------------------------- Я цікаўлюся архітэктурай. 0
Ya-ts--au----ya a--h-te---r-y. Ya tsіkaulyusya arkhіtekturay. Y- t-і-a-l-u-y- a-k-і-e-t-r-y- ------------------------------ Ya tsіkaulyusya arkhіtekturay.
Érdekel a művészet. Я -іка----- -а-т---ва-. Я цікаўлюся мастацтвам. Я ц-к-ў-ю-я м-с-а-т-а-. ----------------------- Я цікаўлюся мастацтвам. 0
Ya -s-ka-ly-----mast-ts-v-m. Ya tsіkaulyusya mastatstvam. Y- t-і-a-l-u-y- m-s-a-s-v-m- ---------------------------- Ya tsіkaulyusya mastatstvam.
Érdekel a festészet. Я-ц-к--л-ся---ва-і---. Я цікаўлюся жывапісам. Я ц-к-ў-ю-я ж-в-п-с-м- ---------------------- Я цікаўлюся жывапісам. 0
Ya----ka--yu--- z--v--іs-m. Ya tsіkaulyusya zhyvapіsam. Y- t-і-a-l-u-y- z-y-a-і-a-. --------------------------- Ya tsіkaulyusya zhyvapіsam.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gyors nyelvek, lassú nyelvek

Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Mindegyiknek egyazon szerepet van. Segítenek nekünk az információ megosztásában. Ez minden nyelvben különböző formában történik. Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik. A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző. Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították. Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak. Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták. Az eredmény egyértelmű volt. A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek. Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki. Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak. Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként. A sebesség a szótagok összetettségétől függ. Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket. A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként. Ezért viszonylag lassan beszélik. A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk. Sőt, pont ellenkezőleg! A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak. Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át. A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át. Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak. Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak! Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át. Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége. Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…