Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   be вялікі – маленькі

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шэсцьдзесят восем]

68 [shests’dzesyat vosem]

вялікі – маленькі

vyalіkі – malen’kі

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
nagy és kicsi в-л-кі-і --ле---і в_____ і м_______ в-л-к- і м-л-н-к- ----------------- вялікі і маленькі 0
v-a-іkі-і -a-e--kі v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
Az elefánt nagy. С--- -я---і. С___ в______ С-о- в-л-к-. ------------ Слон вялікі. 0
Slon ---l---. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
Az egér kicsi. М-ш-м-лен-к-я. М__ м_________ М-ш м-л-н-к-я- -------------- Мыш маленькая. 0
My-- -a-e-’ka-a. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
sötét és világos ц---- і св--лы ц____ і с_____ ц-м-ы і с-е-л- -------------- цёмны і светлы 0
ts---y і-sve-ly t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Az éjszaka sötét. Но- ц--н-я. Н__ ц______ Н-ч ц-м-а-. ----------- Ноч цёмная. 0
No---ts-mn---. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
A nappal világos. Д---------лы. Д____ с______ Д-е-ь с-е-л-. ------------- Дзень светлы. 0
Dz-n’--v--ly. D____ s______ D-e-’ s-e-l-. ------------- Dzen’ svetly.
öreg és fiatal с-а-ы і -ал--ы с____ і м_____ с-а-ы і м-л-д- -------------- стары і малады 0
st-r--- ---a-y s____ і m_____ s-a-y і m-l-d- -------------- stary і malady
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-- -зя-ул--в-л--і---а--. Н__ д______ в_____ с_____ Н-ш д-я-у-я в-л-м- с-а-ы- ------------------------- Наш дзядуля вельмі стары. 0
N-sh-dz--dulya --l-mі -t--y. N___ d________ v_____ s_____ N-s- d-y-d-l-a v-l-m- s-a-y- ---------------------------- Nash dzyadulya vel’mі stary.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 70 га-о- н-за-----------чэ---ла--. 7_ г____ н____ ё_ б__ я___ м______ 7- г-д-ў н-з-д ё- б-ў я-ч- м-л-д-. ---------------------------------- 70 гадоў назад ён быў яшчэ малады. 0
70 ----u --z-d yo--b------hche m--ady. 7_ g____ n____ y__ b__ y______ m______ 7- g-d-u n-z-d y-n b-u y-s-c-e m-l-d-. -------------------------------------- 70 gadou nazad yon byu yashche malady.
szép és csúnya пры-ожы - брыд-і п______ і б_____ п-ы-о-ы і б-ы-к- ---------------- прыгожы і брыдкі 0
p-ygo--y і--r-d-і p_______ і b_____ p-y-o-h- і b-y-k- ----------------- prygozhy і brydkі
A pillangó szép. М-т---- ------ы. М______ п_______ М-т-л-к п-ы-о-ы- ---------------- Матылёк прыгожы. 0
M--y--k p-yg---y. M______ p________ M-t-l-k p-y-o-h-. ----------------- Matylek prygozhy.
A pók csúnya. П---- брыдкі. П____ б______ П-в-к б-ы-к-. ------------- Павук брыдкі. 0
P-vuk-b---kі. P____ b______ P-v-k b-y-k-. ------------- Pavuk brydkі.
kövér és sovány то--т- і -уды т_____ і х___ т-ў-т- і х-д- ------------- тоўсты і худы 0
tou-t-----hudy t_____ і k____ t-u-t- і k-u-y -------------- tousty і khudy
Egy nő 100 kilóval kövér. Жан--на--аг-ю---0--- т----а-. Ж______ в____ 1__ к_ т_______ Ж-н-ы-а в-г-ю 1-0 к- т-ў-т-я- ----------------------------- Жанчына вагою 100 кг тоўстая. 0
Z--n-hyn--vago-u 1-0 -g-t-us---a. Z________ v_____ 1__ k_ t________ Z-a-c-y-a v-g-y- 1-0 k- t-u-t-y-. --------------------------------- Zhanchyna vagoyu 100 kg toustaya.
Egy férfi 50 kilóval sovány. Му--------г-- -0 кг х--ы. М______ в____ 5_ к_ х____ М-ж-ы-а в-г-ю 5- к- х-д-. ------------------------- Мужчына вагою 50 кг худы. 0
M--h----- vag-yu 50-kg ---dy. M________ v_____ 5_ k_ k_____ M-z-c-y-a v-g-y- 5- k- k-u-y- ----------------------------- Muzhchyna vagoyu 50 kg khudy.
drága és olcsó да-аг--і-----ы д_____ і т____ д-р-г- і т-н-ы -------------- дарагі і танны 0
d---gі і ---ny d_____ і t____ d-r-g- і t-n-y -------------- daragі і tanny
Az autó drága. Аўт-мабі---д--а--. А_________ д______ А-т-м-б-л- д-р-г-. ------------------ Аўтамабіль дарагі. 0
Au---a-і-’-d-ragі. A_________ d______ A-t-m-b-l- d-r-g-. ------------------ Autamabіl’ daragі.
Az újság olcsó. Га-ет- т-нная. Г_____ т______ Г-з-т- т-н-а-. -------------- Газета танная. 0
Ga-----t----y-. G_____ t_______ G-z-t- t-n-a-a- --------------- Gazeta tannaya.

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…