Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ml കഴിഞ്ഞ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [എൺപത്തിമൂന്ന്]

83 [enpathimoonnu]

കഴിഞ്ഞ 3

kazhinja 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar malajálam Lejátszás Több
telefonálni ഒ-ു--ോൺ---ൾ-ചെ-്--ക ഒ_ ഫോ_ കോ_ ചെ___ ഒ-ു ഫ-ൺ ക-ൾ ച-യ-യ-ക ------------------- ഒരു ഫോൺ കോൾ ചെയ്യുക 0
o-- fo- -o---he-y-ka o__ f__ k__ c_______ o-u f-n k-l c-e-y-k- -------------------- oru fon kol cheyyuka
Telefonáltam. ഞ-- ഒ---ഫ----ോൾ ചെ-്-ു. ഞാ_ ഒ_ ഫോ_ കോ_ ചെ___ ഞ-ൻ ഒ-ു ഫ-ൺ ക-ൾ ച-യ-ത-. ----------------------- ഞാൻ ഒരു ഫോൺ കോൾ ചെയ്തു. 0
n-aa- -ru---- kol--hey---. n____ o__ f__ k__ c_______ n-a-n o-u f-n k-l c-e-t-u- -------------------------- njaan oru fon kol cheythu.
Az egész időben telefonáltam. ഞ-ൻ മ-ഴ--ൻ സ-യ--ം--ോണ-ൽ ആയിര-ന-നു. ഞാ_ മു___ സ___ ഫോ__ ആ_____ ഞ-ൻ മ-ഴ-വ- സ-യ-ു- ഫ-ണ-ൽ ആ-ി-ു-്-ു- ---------------------------------- ഞാൻ മുഴുവൻ സമയവും ഫോണിൽ ആയിരുന്നു. 0
nja----u--uvan-s--ay--um-fo-i---a---u-n-. n____ m_______ s________ f____ a_________ n-a-n m-z-u-a- s-m-y-v-m f-n-l a-y-r-n-u- ----------------------------------------- njaan muzhuvan samayavum fonil aayirunnu.
kérdezni ചോദിക---ക ചോ____ ച-ദ-ക-ക-ക --------- ചോദിക്കുക 0
c--d-k-u-a c_________ c-o-i-k-k- ---------- chodikkuka
Kérdeztem. ഞാൻ ച-ാ-ി-്--. ഞാ_ ചോ____ ഞ-ൻ ച-ാ-ി-്-ു- -------------- ഞാൻ ചോദിച്ചു. 0
nj-an--he---ich-. n____ c__________ n-a-n c-e-a-i-h-. ----------------- njaan cheaadichu.
Mindig kérdeztem. ഞാൻ-എ---ോഴും--ോദ----ു. ഞാ_ എ___ ചോ____ ഞ-ൻ എ-്-ോ-ു- ച-ദ-ച-ച-. ---------------------- ഞാൻ എപ്പോഴും ചോദിച്ചു. 0
njaan -pp-zh-m -h-d-ch-. n____ a_______ c________ n-a-n a-p-z-u- c-o-i-h-. ------------------------ njaan appozhum chodichu.
mesélni പ-യൂ പ__ പ-യ- ---- പറയൂ 0
p--a-oo p______ p-r-y-o ------- parayoo
Meséltem. ഞ-ൻ--റഞ്ഞു. ഞാ_ പ____ ഞ-ൻ പ-ഞ-ഞ-. ----------- ഞാൻ പറഞ്ഞു. 0
njaan p--a--u. n____ p_______ n-a-n p-r-n-u- -------------- njaan paranju.
Az egész történetet elmeséltem. ഞാ--ക--മ--ുവൻ-പറഞ--ു. ഞാ_ ക_ മു___ പ____ ഞ-ൻ ക- മ-ഴ-വ- പ-ഞ-ഞ-. --------------------- ഞാൻ കഥ മുഴുവൻ പറഞ്ഞു. 0
n-aa--ka--a -----v-n --r--ju. n____ k____ m_______ p_______ n-a-n k-t-a m-z-u-a- p-r-n-u- ----------------------------- njaan katha muzhuvan paranju.
tanulni പഠ---ക-ൻ പ____ പ-ി-്-ാ- -------- പഠിക്കാൻ 0
p--ik--n p_______ p-d-k-a- -------- padikkan
Tanultam. ഞാ----ഠിച-ചു. ഞാ_ പ____ ഞ-ന- പ-ി-്-ു- ------------- ഞാന് പഠിച്ചു. 0
njan--p-d--hu. n____ p_______ n-a-u p-d-c-u- -------------- njanu padichu.
Egész este tanultam. വൈ-ു-്നേരം ---ുവൻ --ൻ പഠിച്ച-. വൈ____ മു___ ഞാ_ പ____ വ-ക-ന-ന-ര- മ-ഴ-വ- ഞ-ൻ പ-ി-്-ു- ------------------------------ വൈകുന്നേരം മുഴുവൻ ഞാൻ പഠിച്ചു. 0
va--un-era--muz---an--jaa- -ad----. v__________ m_______ n____ p_______ v-i-u-n-r-m m-z-u-a- n-a-n p-d-c-u- ----------------------------------- vaikunneram muzhuvan njaan padichu.
dolgozni ജോലി ജോ_ ജ-ല- ---- ജോലി 0
jo-i j___ j-l- ---- joli
Dolgoztam. ഞാ- -ോല- ചെയ്ത-ട-ടുണ--്. ഞാ_ ജോ_ ചെ_______ ഞ-ൻ ജ-ല- ച-യ-ത-ട-ട-ണ-ട-. ------------------------ ഞാൻ ജോലി ചെയ്തിട്ടുണ്ട്. 0
nj----jol--ch-----tt---u. n____ j___ c_____________ n-a-n j-l- c-e-t-i-t-n-u- ------------------------- njaan joli cheythittundu.
Egész nap dolgoztam. ഞാൻ --വ-ം മുഴ-വ--ജ--ി---യ്തു. ഞാ_ ദി__ മു___ ജോ_ ചെ___ ഞ-ൻ ദ-വ-ം മ-ഴ-വ- ജ-ല- ച-യ-ത-. ----------------------------- ഞാൻ ദിവസം മുഴുവൻ ജോലി ചെയ്തു. 0
njaan-di--s-m muzhu--n j--i---e-thu. n____ d______ m_______ j___ c_______ n-a-n d-v-s-m m-z-u-a- j-l- c-e-t-u- ------------------------------------ njaan divasam muzhuvan joli cheythu.
enni ഭക---ം ഭ___ ഭ-്-ണ- ------ ഭക്ഷണം 0
bha-sh--am b_________ b-a-s-a-a- ---------- bhakshanam
Ettem. ഞാ--ക---്ചി-്ടുണ-ട-. ഞാ_ ക________ ഞ-ൻ ക-ി-്-ി-്-ു-്-്- -------------------- ഞാൻ കഴിച്ചിട്ടുണ്ട്. 0
n-aan-ka-------tun--. n____ k______________ n-a-n k-z-i-h-t-u-d-. --------------------- njaan kazhichittundu.
Az összes ételt megettem. ഭക----െല്-ാം -ഴി-്--. ഭ______ ക____ ഭ-്-ണ-െ-്-ാ- ക-ി-്-ു- --------------------- ഭക്ഷണമെല്ലാം കഴിച്ചു. 0
b--ks--n---ll-- k-zhic-u. b______________ k________ b-a-s-a-a-e-l-m k-z-i-h-. ------------------------- bhakshanamellam kazhichu.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…