Kifejezéstár

hu Városnézés   »   uk Екскурсія до міста

42 [negyvenkettő]

Városnézés

Városnézés

42 [сорок два]

42 [sorok dva]

Екскурсія до міста

Ekskursiya do mista

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Nyitva van a piac vasárnaponként? Ч--від-рити- ------щ-не-ілі? Ч_ в________ p____ щ________ Ч- в-д-р-т-й p-н-к щ-н-д-л-? ---------------------------- Чи відкритий pинок щонеділі? 0
C----i-k-----̆ p-n---s-chone-i--? C__ v________ p____ s___________ C-y v-d-r-t-y- p-n-k s-c-o-e-i-i- --------------------------------- Chy vidkrytyy̆ pynok shchonedili?
Nyitva van hétfőnként a kiállítás? Чи-----рити- -р-а-о--щ-по-еділка Ч_ в________ Я______ щ__________ Ч- в-д-р-т-й Я-м-р-к щ-п-н-д-л-а -------------------------------- Чи відкритий Ярмарок щопонеділка 0
C-y---dk-y-y-̆-Y-r-a-------h--o-edilka C__ v________ Y_______ s_____________ C-y v-d-r-t-y- Y-r-a-o- s-c-o-o-e-i-k- -------------------------------------- Chy vidkrytyy̆ Yarmarok shchoponedilka
Nyitva van keddenként a kiállítás? Ч---ідкр-т- вис--вк- щ-вів----а? Ч_ в_______ в_______ щ__________ Ч- в-д-р-т- в-с-а-к- щ-в-в-і-к-? -------------------------------- Чи відкрита виставка щовівтірка? 0
Ch--v------- -ysta-k--s-chov-vti-k-? C__ v_______ v_______ s_____________ C-y v-d-r-t- v-s-a-k- s-c-o-i-t-r-a- ------------------------------------ Chy vidkryta vystavka shchovivtirka?
Nyitva van az állatkert szerdánként? Ч- в-дкр---- з----рк-щос-ре--? Ч_ в________ з______ щ________ Ч- в-д-р-т-й з-о-а-к щ-с-р-д-? ------------------------------ Чи відкритий зоопарк щосереди? 0
C-y --dk--t-y̆ --opa-k s--h-s---dy? C__ v________ z______ s___________ C-y v-d-r-t-y- z-o-a-k s-c-o-e-e-y- ----------------------------------- Chy vidkrytyy̆ zoopark shchoseredy?
Nyitva van a múzeum csütörtökönként? Ч- -і--р--и--м-зе----ч---е--а? Ч_ в________ м____ щ__________ Ч- в-д-р-т-й м-з-й щ-ч-т-е-г-? ------------------------------ Чи відкритий музей щочетверга? 0
C-y --dkryty---muzey̆-sh---ch--v-rha? C__ v________ m____ s______________ C-y v-d-r-t-y- m-z-y- s-c-o-h-t-e-h-? ------------------------------------- Chy vidkrytyy̆ muzey̆ shchochetverha?
Nyitva van a galéria péntekenként? Чи-ві-к--та-гале-ея -оп’я--иц-? Ч_ в_______ г______ щ__________ Ч- в-д-р-т- г-л-р-я щ-п-я-н-ц-? ------------------------------- Чи відкрита галерея щоп’ятниці? 0
Chy -idk--t- h-le-e-a s-chop--at-----? C__ v_______ h_______ s_______________ C-y v-d-r-t- h-l-r-y- s-c-o-'-a-n-t-i- -------------------------------------- Chy vidkryta halereya shchop'yatnytsi?
Szabad fényképezni? Чи мо-н--фо-о--а-у----? Ч_ м____ ф_____________ Ч- м-ж-а ф-т-г-а-у-а-и- ----------------------- Чи можна фотографувати? 0
Ch- mo---a---toh-a-uv--y? C__ m_____ f_____________ C-y m-z-n- f-t-h-a-u-a-y- ------------------------- Chy mozhna fotohrafuvaty?
Kell belépőt fizetni? Ч- по-ріб-- -ла-и---за-----? Ч_ п_______ п______ з_ в____ Ч- п-т-і-н- п-а-и-и з- в-і-? ---------------------------- Чи потрібно платити за вхід? 0
Ch- p-tri----p-----y--a -k-i-? C__ p_______ p______ z_ v_____ C-y p-t-i-n- p-a-y-y z- v-h-d- ------------------------------ Chy potribno platyty za vkhid?
Mennyibe kerül a belépő? Ск-льк- кош--є ---д? С______ к_____ в____ С-і-ь-и к-ш-у- в-і-? -------------------- Скільки коштує вхід? 0
Sk-l--y-k-sh-uy---kh--? S______ k_______ v_____ S-i-ʹ-y k-s-t-y- v-h-d- ----------------------- Skilʹky koshtuye vkhid?
Csoportok számára van kedvezmény? Чи-є зн-----д-- гр-п? Ч_ є з_____ д__ г____ Ч- є з-и-к- д-я г-у-? --------------------- Чи є знижка для груп? 0
Chy y- z---h-a ---- hru-? C__ y_ z______ d___ h____ C-y y- z-y-h-a d-y- h-u-? ------------------------- Chy ye znyzhka dlya hrup?
Gyermekek részére van kedvezmény? Ч--- ---жка-д-я ----й? Ч_ є з_____ д__ д_____ Ч- є з-и-к- д-я д-т-й- ---------------------- Чи є знижка для дітей? 0
C-- -e--nyz--a d--a ---ey̆? C__ y_ z______ d___ d_____ C-y y- z-y-h-a d-y- d-t-y-? --------------------------- Chy ye znyzhka dlya ditey̆?
Egyetemisták részére van kedvezmény? Чи-є--------дл- -ту--нт-в? Ч_ є з_____ д__ с_________ Ч- є з-и-к- д-я с-у-е-т-в- -------------------------- Чи є знижка для студентів? 0
Ch- y---nyzhk- dl------dentiv? C__ y_ z______ d___ s_________ C-y y- z-y-h-a d-y- s-u-e-t-v- ------------------------------ Chy ye znyzhka dlya studentiv?
Mi ez az épület? Щ- ц-----б-----я? Щ_ ц_ з_ б_______ Щ- ц- з- б-д-в-я- ----------------- Що це за будівля? 0
Sh-h--t----- bu---ly-? S____ t__ z_ b________ S-c-o t-e z- b-d-v-y-? ---------------------- Shcho tse za budivlya?
Milyen idős ez az épület? С-іл-ки рокі- --й ---ів-і? С______ р____ ц__ б_______ С-і-ь-и р-к-в ц-й б-д-в-і- -------------------------- Скільки років цій будівлі? 0
S-il--y--------s--̆ budi--i? S______ r____ t___ b_______ S-i-ʹ-y r-k-v t-i-̆ b-d-v-i- ---------------------------- Skilʹky rokiv tsiy̆ budivli?
Ki építette ezt az épületet? Хт- поб-ду-ав ц- --д----? Х__ п________ ц_ б_______ Х-о п-б-д-в-в ц- б-д-в-ю- ------------------------- Хто побудував цю будівлю? 0
K--o -obu-u-av -s-u-b----ly-? K___ p________ t___ b________ K-t- p-b-d-v-v t-y- b-d-v-y-? ----------------------------- Khto pobuduvav tsyu budivlyu?
Érdekel az építészet. Я-ц--а-лю-я -р---е-т----. Я ц________ а____________ Я ц-к-в-ю-я а-х-т-к-у-о-. ------------------------- Я цікавлюся архітектурою. 0
YA -s--a-ly--y- -r--it---ur-yu. Y_ t___________ a______________ Y- t-i-a-l-u-y- a-k-i-e-t-r-y-. ------------------------------- YA tsikavlyusya arkhitekturoyu.
Érdekel a művészet. Я цікавл--я -ис-------. Я ц________ м__________ Я ц-к-в-ю-я м-с-е-т-о-. ----------------------- Я цікавлюся мистецтвом. 0
Y----ika-ly-s-a my--et--v-m. Y_ t___________ m___________ Y- t-i-a-l-u-y- m-s-e-s-v-m- ---------------------------- YA tsikavlyusya mystetstvom.
Érdekel a festészet. Я--ік-в-ю---ж-в-писо-. Я ц________ ж_________ Я ц-к-в-ю-я ж-в-п-с-м- ---------------------- Я цікавлюся живописом. 0
YA-t----------- --yv-p--om. Y_ t___________ z__________ Y- t-i-a-l-u-y- z-y-o-y-o-. --------------------------- YA tsikavlyusya zhyvopysom.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Gyors nyelvek, lassú nyelvek

Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Mindegyiknek egyazon szerepet van. Segítenek nekünk az információ megosztásában. Ez minden nyelvben különböző formában történik. Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik. A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző. Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították. Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak. Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták. Az eredmény egyértelmű volt. A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek. Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki. Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak. Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként. A sebesség a szótagok összetettségétől függ. Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket. A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként. Ezért viszonylag lassan beszélik. A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk. Sőt, pont ellenkezőleg! A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak. Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át. A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át. Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak. Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak! Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át. Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége. Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…