Kifejezéstár

hu Számok   »   ms Kira

7 [hét]

Számok

Számok

7 [tujuh]

Kira

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar maláj Lejátszás Több
Számolok: Saya--ira: S___ k____ S-y- k-r-: ---------- Saya kira: 0
egy, kettő, három satu- ---,---ga s____ d___ t___ s-t-, d-a- t-g- --------------- satu, dua, tiga 0
Én háromig számolok. Sa---ki----i-g-- t---. S___ k___ h_____ t____ S-y- k-r- h-n-g- t-g-. ---------------------- Saya kira hingga tiga. 0
Én tovább számolok: Sa-a kira la--: S___ k___ l____ S-y- k-r- l-g-: --------------- Saya kira lagi: 0
négy, öt, hat, empat, -im------m, e_____ l____ e____ e-p-t- l-m-, e-a-, ------------------ empat, lima, enam, 0
hét, nyolc, kilenc tu--h,-l---n- s-----an t_____ l_____ s_______ t-j-h- l-p-n- s-m-i-a- ---------------------- tujuh, lapan, sembilan 0
Én számolok. Say---ir-. S___ k____ S-y- k-r-. ---------- Saya kira. 0
Te számolsz. A--k k-r-. A___ k____ A-a- k-r-. ---------- Awak kira. 0
Ő számol. D---k---. D__ k____ D-a k-r-. --------- Dia kira. 0
Egy. Az első. Sa-u. ---t-m-. S____ P_______ S-t-. P-r-a-a- -------------- Satu. Pertama. 0
Kettő. A második. D-a.-Ke---. D___ K_____ D-a- K-d-a- ----------- Dua. Kedua. 0
Három. A harmadik. T-ga.-Ket---. T____ K______ T-g-. K-t-g-. ------------- Tiga. Ketiga. 0
Négy. A negyedik. Empat. K---pat. E_____ K_______ E-p-t- K-e-p-t- --------------- Empat. Keempat. 0
Öt. Az ötödik. L-ma.-Ke-i--. L____ K______ L-m-. K-l-m-. ------------- Lima. Kelima. 0
Hat. A hatodik. E-------e-a-. E____ K______ E-a-. K-e-a-. ------------- Enam. Keenam. 0
Hét. A hetedik. T--u-- Ket--uh. T_____ K_______ T-j-h- K-t-j-h- --------------- Tujuh. Ketujuh. 0
Nyolc. A nyolcadik. La--n----lap-n. L_____ K_______ L-p-n- K-l-p-n- --------------- Lapan. Kelapan. 0
Kilenc. A kilencedik. Sem-il-n--Ke-----l-n. S________ K__________ S-m-i-a-. K-s-m-i-a-. --------------------- Sembilan. Kesembilan. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!