Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   ka შეკითხვა – წარსული 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [ოთხმოცდაექვსი]

86 [otkhmotsdaekvsi]

შეკითხვა – წარსული 2

[shek'itkhva – ts'arsuli 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? რომელი -ა--ტ----გ-კე-ა? რ_____ ჰ_______ გ______ რ-მ-ლ- ჰ-ლ-ტ-ხ- გ-კ-თ-? ----------------------- რომელი ჰალსტუხი გეკეთა? 0
r----i ha--t-u----g-k'-ta? r_____ h_________ g_______ r-m-l- h-l-t-u-h- g-k-e-a- -------------------------- romeli halst'ukhi gek'eta?
Melyik autót vetted meg? რ----ი---ნ--ნ---ყი-ე? რ_____ მ______ ი_____ რ-მ-ლ- მ-ნ-ა-ა ი-ი-ე- --------------------- რომელი მანქანა იყიდე? 0
r--el--m--k------ide? r_____ m______ i_____ r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Melyik újságra fizettél elő? რ--ე-- -ა-ეთ- გამ--წ-რ-? რ_____ გ_____ გ_________ რ-მ-ლ- გ-ზ-თ- გ-მ-ი-ე-ე- ------------------------ რომელი გაზეთი გამოიწერე? 0
r-m-----az--i-g-moi----re? r_____ g_____ g___________ r-m-l- g-z-t- g-m-i-s-e-e- -------------------------- romeli gazeti gamoits'ere?
Kit látott? ვი------ა--? ვ__ დ_______ ვ-ნ დ-ი-ა-ე- ------------ ვინ დაინახე? 0
vin da------? v__ d________ v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Kivel találkozott? ვ-ს შ-ხვ-ი-? ვ__ შ_______ ვ-ს შ-ხ-დ-თ- ------------ ვის შეხვდით? 0
v-s--he-hv---? v__ s_________ v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Kit ismert meg? ვი- ი-ა-ით? ვ__ ი______ ვ-ნ ი-ა-ი-? ----------- ვინ იცანით? 0
v-n i-san--? v__ i_______ v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Mikor kelt fel? რ--ის---ე-ი-? რ____ ა______ რ-დ-ს ა-ე-ი-? ------------- როდის ადექით? 0
rod-s ad-k--? r____ a______ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Mikor kezdett neki? როდ-- დ---ყ--? რ____ დ_______ რ-დ-ს დ-ი-ყ-თ- -------------- როდის დაიწყეთ? 0
ro--- daits'qet? r____ d_________ r-d-s d-i-s-q-t- ---------------- rodis daits'qet?
Mikor hagyta abba? რ---ს ----ვ--ეთ? რ____ შ_________ რ-დ-ს შ-წ-ვ-ტ-თ- ---------------- როდის შეწყვიტეთ? 0
rodis-sh-t--qvi-'--? r____ s_____________ r-d-s s-e-s-q-i-'-t- -------------------- rodis shets'qvit'et?
Miért ébredt fel? რატ-მ -ა-ღ--ძ-თ? რ____ გ_________ რ-ტ-მ გ-ი-ვ-ძ-თ- ---------------- რატომ გაიღვიძეთ? 0
rat'----a-ghvi--et? r_____ g___________ r-t-o- g-i-h-i-z-t- ------------------- rat'om gaighvidzet?
Miért lett tanár? რ-ტო--გახ--- მ--წავ---ე--? რ____ გ_____ მ____________ რ-ტ-მ გ-ხ-ი- მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? -------------------------- რატომ გახდით მასწავლებელი? 0
r-t'o- -akh-it ma-t--a-l--el-? r_____ g______ m______________ r-t-o- g-k-d-t m-s-s-a-l-b-l-? ------------------------------ rat'om gakhdit masts'avlebeli?
Miért hívott taxit? რ-ტომ-ჩა----თ ტა----? რ____ ჩ______ ტ______ რ-ტ-მ ჩ-ჯ-ქ-თ ტ-ქ-შ-? --------------------- რატომ ჩაჯექით ტაქსში? 0
r-t'-m ch--e-it t'a---hi? r_____ c_______ t________ r-t-o- c-a-e-i- t-a-s-h-? ------------------------- rat'om chajekit t'aksshi?
Honnan jött? ს--დ-- მო-ვედი-? ს_____ მ________ ს-ი-ა- მ-ხ-ე-ი-? ---------------- საიდან მოხვედით? 0
s----n m-kh-ed--? s_____ m_________ s-i-a- m-k-v-d-t- ----------------- saidan mokhvedit?
Hova ment? ს-- --ხვე--თ? ს__ წ________ ს-დ წ-ხ-ე-ი-? ------------- სად წახვედით? 0
s---ts'----e---? s__ t___________ s-d t-'-k-v-d-t- ---------------- sad ts'akhvedit?
Hol volt? სა---ყ--ით? ს__ ი______ ს-დ ი-ა-ი-? ----------- სად იყავით? 0
s-d --av--? s__ i______ s-d i-a-i-? ----------- sad iqavit?
Kinek segítettél? ვ-- --ე-მ-რ-? ვ__ მ________ ვ-ს მ-ე-მ-რ-? ------------- ვის მიეხმარე? 0
vis--iekh-are? v__ m_________ v-s m-e-h-a-e- -------------- vis miekhmare?
Kinek írtál? ვ-ს მისწერე? ვ__ მ_______ ვ-ს მ-ს-ე-ე- ------------ ვის მისწერე? 0
v-s mi-ts'-re? v__ m_________ v-s m-s-s-e-e- -------------- vis mists'ere?
Kinek válaszoltál? ვის-უ--სუხ-? ვ__ უ_______ ვ-ს უ-ა-უ-ე- ------------ ვის უპასუხე? 0
v-s-u-'a--k-e? v__ u_________ v-s u-'-s-k-e- -------------- vis up'asukhe?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…