Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   ka შეკითხვა – წარსული 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [ოთხმოცდაექვსი]

86 [otkhmotsdaekvsi]

შეკითხვა – წარსული 2

[shek'itkhva – ts'arsuli 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? რ----- ჰა---------კ---? რ_____ ჰ_______ გ______ რ-მ-ლ- ჰ-ლ-ტ-ხ- გ-კ-თ-? ----------------------- რომელი ჰალსტუხი გეკეთა? 0
r--el---a-st'--h----k--ta? r_____ h_________ g_______ r-m-l- h-l-t-u-h- g-k-e-a- -------------------------- romeli halst'ukhi gek'eta?
Melyik autót vetted meg? რო-ელი -ან-ა-ა------? რ_____ მ______ ი_____ რ-მ-ლ- მ-ნ-ა-ა ი-ი-ე- --------------------- რომელი მანქანა იყიდე? 0
ro-e-i -a--an- -qi-e? r_____ m______ i_____ r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Melyik újságra fizettél elő? რო-ელ---აზ-თ- გ-მოიწე-ე? რ_____ გ_____ გ_________ რ-მ-ლ- გ-ზ-თ- გ-მ-ი-ე-ე- ------------------------ რომელი გაზეთი გამოიწერე? 0
romeli --z--i ----i---e-e? r_____ g_____ g___________ r-m-l- g-z-t- g-m-i-s-e-e- -------------------------- romeli gazeti gamoits'ere?
Kit látott? ვ-ნ-დ-ინ--ე? ვ__ დ_______ ვ-ნ დ-ი-ა-ე- ------------ ვინ დაინახე? 0
vin-d--n--h-? v__ d________ v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Kivel találkozott? ვის შე---ი-? ვ__ შ_______ ვ-ს შ-ხ-დ-თ- ------------ ვის შეხვდით? 0
vis-shekh--i-? v__ s_________ v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Kit ismert meg? ვინ----ნ-თ? ვ__ ი______ ვ-ნ ი-ა-ი-? ----------- ვინ იცანით? 0
vi---tsa--t? v__ i_______ v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Mikor kelt fel? როდი--ადექ--? რ____ ა______ რ-დ-ს ა-ე-ი-? ------------- როდის ადექით? 0
r-di--a-ek-t? r____ a______ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Mikor kezdett neki? როდ-- -აი-ყ--? რ____ დ_______ რ-დ-ს დ-ი-ყ-თ- -------------- როდის დაიწყეთ? 0
r-d-s----t--qe-? r____ d_________ r-d-s d-i-s-q-t- ---------------- rodis daits'qet?
Mikor hagyta abba? რო--ს შ-წყვ---თ? რ____ შ_________ რ-დ-ს შ-წ-ვ-ტ-თ- ---------------- როდის შეწყვიტეთ? 0
r-dis-s---s---i-'et? r____ s_____________ r-d-s s-e-s-q-i-'-t- -------------------- rodis shets'qvit'et?
Miért ébredt fel? რატ-მ გ------ეთ? რ____ გ_________ რ-ტ-მ გ-ი-ვ-ძ-თ- ---------------- რატომ გაიღვიძეთ? 0
ra-'o---a-----dzet? r_____ g___________ r-t-o- g-i-h-i-z-t- ------------------- rat'om gaighvidzet?
Miért lett tanár? რატ-მ --ხდი-----წ----ბე-ი? რ____ გ_____ მ____________ რ-ტ-მ გ-ხ-ი- მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? -------------------------- რატომ გახდით მასწავლებელი? 0
ra-------k--it mas--'a--e----? r_____ g______ m______________ r-t-o- g-k-d-t m-s-s-a-l-b-l-? ------------------------------ rat'om gakhdit masts'avlebeli?
Miért hívott taxit? რ-ტ-მ-ჩა---ი- ტ----ი? რ____ ჩ______ ტ______ რ-ტ-მ ჩ-ჯ-ქ-თ ტ-ქ-შ-? --------------------- რატომ ჩაჯექით ტაქსში? 0
ra-'-m-c-a--ki- -'----h-? r_____ c_______ t________ r-t-o- c-a-e-i- t-a-s-h-? ------------------------- rat'om chajekit t'aksshi?
Honnan jött? ს---ან მო-ვედით? ს_____ მ________ ს-ი-ა- მ-ხ-ე-ი-? ---------------- საიდან მოხვედით? 0
sa-d-- --kh--dit? s_____ m_________ s-i-a- m-k-v-d-t- ----------------- saidan mokhvedit?
Hova ment? ს-დ წ-ხვედ--? ს__ წ________ ს-დ წ-ხ-ე-ი-? ------------- სად წახვედით? 0
s---ts'a-------? s__ t___________ s-d t-'-k-v-d-t- ---------------- sad ts'akhvedit?
Hol volt? სა--ი-ავ--? ს__ ი______ ს-დ ი-ა-ი-? ----------- სად იყავით? 0
s-- i--vi-? s__ i______ s-d i-a-i-? ----------- sad iqavit?
Kinek segítettél? ვი- -იე-----? ვ__ მ________ ვ-ს მ-ე-მ-რ-? ------------- ვის მიეხმარე? 0
v-- mi-kh--r-? v__ m_________ v-s m-e-h-a-e- -------------- vis miekhmare?
Kinek írtál? ვი- მი-----? ვ__ მ_______ ვ-ს მ-ს-ე-ე- ------------ ვის მისწერე? 0
v-s---sts'er-? v__ m_________ v-s m-s-s-e-e- -------------- vis mists'ere?
Kinek válaszoltál? ვი--უ--სუ-ე? ვ__ უ_______ ვ-ს უ-ა-უ-ე- ------------ ვის უპასუხე? 0
vi- u-'a---he? v__ u_________ v-s u-'-s-k-e- -------------- vis up'asukhe?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…