Д- -- ће с- -- --ат---?
Д_ л_ ћ_ с_ о_ в_______
Д- л- ћ- с- о- в-а-и-и-
-----------------------
Да ли ће се он вратити? 0 D- l- ----s---- vr-t--i?D_ l_ ć_ s_ o_ v_______D- l- c-e s- o- v-a-i-i-------------------------Da li će se on vratiti?
П-та- се -а ли -----а--р--у.
П____ с_ д_ л_ о_ и__ д_____
П-т-м с- д- л- о- и-а д-у-у-
----------------------------
Питам се да ли он има другу. 0 P--a---e -a-li--- im- drug-.P____ s_ d_ l_ o_ i__ d_____P-t-m s- d- l- o- i-a d-u-u-----------------------------Pitam se da li on ima drugu.
Пи--- с- д- ли--н л--е.
П____ с_ д_ л_ о_ л____
П-т-м с- д- л- о- л-ж-.
-----------------------
Питам се да ли он лаже. 0 Pi-a- se ----i on-la--.P____ s_ d_ l_ o_ l____P-t-m s- d- l- o- l-ž-.-----------------------Pitam se da li on laže.
Ми-ли--и о--ип-- на м--е?
М____ л_ о_ и___ н_ м____
М-с-и л- о- и-а- н- м-н-?
-------------------------
Мисли ли он ипак на мене? 0 M-s-i-li o- i--k-n------?M____ l_ o_ i___ n_ m____M-s-i l- o- i-a- n- m-n-?-------------------------Misli li on ipak na mene?
Има ------ип-- -еку д-угу?
И__ л_ о_ и___ н___ д_____
И-а л- о- и-а- н-к- д-у-у-
--------------------------
Има ли он ипак неку другу? 0 I-- li o--i----n-ku-dru--?I__ l_ o_ i___ n___ d_____I-a l- o- i-a- n-k- d-u-u---------------------------Ima li on ipak neku drugu?
Г-во-и ---он и--- -с-и-у?
Г_____ л_ о_ и___ и______
Г-в-р- л- о- и-а- и-т-н-?
-------------------------
Говори ли он ипак истину? 0 Govori li -n-ipak i--i--?G_____ l_ o_ i___ i______G-v-r- l- o- i-a- i-t-n-?-------------------------Govori li on ipak istinu?
Д--ли ће----о- -п-к ----т-?
Д_ л_ ћ_ м_ о_ и___ п______
Д- л- ћ- м- о- и-а- п-с-т-?
---------------------------
Да ли ће ми он ипак писати? 0 Da -i ------ ---ip-k pi-a--?D_ l_ ć_ m_ o_ i___ p______D- l- c-e m- o- i-a- p-s-t-?----------------------------Da li će mi on ipak pisati?
Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni.
Ez automatikusan történik.
Nem is vesszük észre.
Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen.
Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga.
Minden nap új dolgokat hall.
Folyamatosan új impulzusok érik.
Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni.
Gazdaságosan kell cselekednie.
Ezért keresi a hasonlóságokat.
Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall.
Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő.
Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.
A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen.
Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így.
Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat.
A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket.
Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését.
Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait.
A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük.
Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ.
Ez például a főneveknél és az igéknél látszik.
Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra.
Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak.
Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat.
Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik.
Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki.
Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…