Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   sr Читати и писати

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [šest]

Читати и писати

Čitati i pisati

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Én olvasok. Ja--ит--. J_ ч_____ J- ч-т-м- --------- Ja читам. 0
J--čita-. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Egy betűt olvasok. Ј- --т-м -------ло-о. Ј_ ч____ ј____ с_____ Ј- ч-т-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја читам једно слово. 0
Ja--it-m---dno slov-. J_ č____ j____ s_____ J- č-t-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja čitam jedno slovo.
Egy szót olvasok. Ј----там---д-у--е-. Ј_ ч____ ј____ р___ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја читам једну реч. 0
J- č------e--u -eč. J_ č____ j____ r___ J- č-t-m j-d-u r-č- ------------------- Ja čitam jednu reč.
Egy mondatot olvasok. Ј----т-м је-ну ре-е-и-у. Ј_ ч____ ј____ р________ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја читам једну реченицу. 0
Ja č-t---jed-u--eč----u. J_ č____ j____ r________ J- č-t-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja čitam jednu rečenicu.
Egy levelet olvasok. Ја чи--м-ј-дно ----о. Ј_ ч____ ј____ п_____ Ј- ч-т-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја читам једно писмо. 0
Ja č---m-je--o------. J_ č____ j____ p_____ J- č-t-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja čitam jedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Ја ----м -е-ну к-игу. Ј_ ч____ ј____ к_____ Ј- ч-т-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја читам једну књигу. 0
J- či-am j--nu kn--g-. J_ č____ j____ k______ J- č-t-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja čitam jednu knjigu.
Én olvasok. Ја --т--. Ј_ ч_____ Ј- ч-т-м- --------- Ја читам. 0
J---i---. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Te olvasol. Ти ч--а-. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
Ti -ita-. T_ č_____ T- č-t-š- --------- Ti čitaš.
Ő olvas. О- --та. О_ ч____ О- ч-т-. -------- Он чита. 0
On-či--. O_ č____ O- č-t-. -------- On čita.
Én írok. Ја--ишем. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
Ja--iš-m. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Egy betűt írok. Ја -ише--је-но-с-ово. Ј_ п____ ј____ с_____ Ј- п-ш-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја пишем једно слово. 0
J--piše- -e-n- --ovo. J_ p____ j____ s_____ J- p-š-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja pišem jedno slovo.
Egy szót írok. Ј- --ш-- ј-дну-р--. Ј_ п____ ј____ р___ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја пишем једну реч. 0
Ja---šem -e-nu---č. J_ p____ j____ r___ J- p-š-m j-d-u r-č- ------------------- Ja pišem jednu reč.
Egy mondatot írok. Ј- --ше- -ед---рече--цу. Ј_ п____ ј____ р________ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја пишем једну реченицу. 0
Ja p--em j---u----e-ic-. J_ p____ j____ r________ J- p-š-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja pišem jednu rečenicu.
Egy levelet írok. Ја -иш-- ј---о--исм-. Ј_ п____ ј____ п_____ Ј- п-ш-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја пишем једно писмо. 0
Ja-p--em ----o ----o. J_ p____ j____ p_____ J- p-š-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja pišem jedno pismo.
Egy könyvet írok. Ј- п-шем--е--- --иг-. Ј_ п____ ј____ к_____ Ј- п-ш-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја пишем једну књигу. 0
Ja p-š---j-dn- -nj--u. J_ p____ j____ k______ J- p-š-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja pišem jednu knjigu.
Én írok. Ја-пи--м. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
Ja piš--. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Te írsz. Т- -иш-ш. Т_ п_____ Т- п-ш-ш- --------- Ти пишеш. 0
Ti---š--. T_ p_____ T- p-š-š- --------- Ti pišeš.
Ő ír. Он пи-е. О_ п____ О- п-ш-. -------- Он пише. 0
O- -iše. O_ p____ O- p-š-. -------- On piše.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…