Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sr Питати – прошлост 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осамдесет и шест]

86 [osamdeset i šest]

Питати – прошлост 2

Pitati – prošlost 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ко-у кр----у си-носио ---осила? К___ к______ с_ н____ / н______ К-ј- к-а-а-у с- н-с-о / н-с-л-? ------------------------------- Коју кравату си носио / носила? 0
Ko-u kra-at--si--os---/ no-ila? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Melyik autót vetted meg? К-ј- а----с---у--- / к--ила? К___ а___ с_ к____ / к______ К-ј- а-т- с- к-п-о / к-п-л-? ---------------------------- Који ауто си купио / купила? 0
K-----ut--si ---i- /-k-----? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Melyik újságra fizettél elő? Н- ко-е-но-и-е--- -ретпла-е----------а-ен-? Н_ к___ н_____ с_ п_________ / п___________ Н- к-ј- н-в-н- с- п-е-п-а-е- / п-е-п-а-е-а- ------------------------------------------- На које новине си претплаћен / претплаћена? 0
N--k-j- no---e-s- --etp-ac-e--/-pre-plaćen-? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Kit látott? К--а -т---и-ели? К___ с__ в______ К-г- с-е в-д-л-? ---------------- Кога сте видели? 0
K-g---te vi--l-? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Kivel találkozott? К--а-с-- -рели? К___ с__ с_____ К-г- с-е с-е-и- --------------- Кога сте срели? 0
Ko-a -t------i? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kit ismert meg? Ког- ----п---о-н-л-? К___ с__ п__________ К-г- с-е п-е-о-н-л-? -------------------- Кога сте препознали? 0
K--a s-- --e-o---li? K___ s__ p__________ K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------- Koga ste prepoznali?
Mikor kelt fel? Кад--с-- -с-ал-? К___ с__ у______ К-д- с-е у-т-л-? ---------------- Када сте устали? 0
K--- s-e u-t-l-? K___ s__ u______ K-d- s-e u-t-l-? ---------------- Kada ste ustali?
Mikor kezdett neki? Ка-- -те -о--ли? К___ с__ п______ К-д- с-е п-ч-л-? ---------------- Када сте почели? 0
K-d- --- po-e--? K___ s__ p______ K-d- s-e p-č-l-? ---------------- Kada ste počeli?
Mikor hagyta abba? Када ст- пре--ал-? К___ с__ п________ К-д- с-е п-е-т-л-? ------------------ Када сте престали? 0
K-d--s-- p-es--li? K___ s__ p________ K-d- s-e p-e-t-l-? ------------------ Kada ste prestali?
Miért ébredt fel? З---о--те се про--ди--? З____ с__ с_ п_________ З-ш-о с-е с- п-о-у-и-и- ----------------------- Зашто сте се пробудили? 0
Zaš-o -t---- -ro-ud-li? Z____ s__ s_ p_________ Z-š-o s-e s- p-o-u-i-i- ----------------------- Zašto ste se probudili?
Miért lett tanár? Зашто --е--ос-али-уч--е-? З____ с__ п______ у______ З-ш-о с-е п-с-а-и у-и-е-? ------------------------- Зашто сте постали учитељ? 0
Za--o s---p-s-----uč-t-l-? Z____ s__ p______ u_______ Z-š-o s-e p-s-a-i u-i-e-j- -------------------------- Zašto ste postali učitelj?
Miért hívott taxit? З---о -т--узел-----си? З____ с__ у____ т_____ З-ш-о с-е у-е-и т-к-и- ---------------------- Зашто сте узели такси? 0
Zaš-o -te u---i-t--si? Z____ s__ u____ t_____ Z-š-o s-e u-e-i t-k-i- ---------------------- Zašto ste uzeli taksi?
Honnan jött? О---ле -т- д-ш--? О_____ с__ д_____ О-а-л- с-е д-ш-и- ----------------- Одакле сте дошли? 0
O--k-e -te d-š--? O_____ s__ d_____ O-a-l- s-e d-š-i- ----------------- Odakle ste došli?
Hova ment? Г-----е-иш-и? Г__ с__ и____ Г-е с-е и-л-? ------------- Где сте ишли? 0
G-- ste -šli? G__ s__ i____ G-e s-e i-l-? ------------- Gde ste išli?
Hol volt? Г-е с-е--или? Г__ с__ б____ Г-е с-е б-л-? ------------- Где сте били? 0
Gde --e---li? G__ s__ b____ G-e s-e b-l-? ------------- Gde ste bili?
Kinek segítettél? К-м- ---по-ог-о / п-м-г-а? К___ с_ п______ / п_______ К-м- с- п-м-г-о / п-м-г-а- -------------------------- Коме си помогао / помогла? 0
K-m--si pomogao / pom---a? K___ s_ p______ / p_______ K-m- s- p-m-g-o / p-m-g-a- -------------------------- Kome si pomogao / pomogla?
Kinek írtál? К----си -исао - -и----? К___ с_ п____ / п______ К-м- с- п-с-о / п-с-л-? ----------------------- Коме си писао / писала? 0
Ko-e -i-pi--o-- ----l-? K___ s_ p____ / p______ K-m- s- p-s-o / p-s-l-? ----------------------- Kome si pisao / pisala?
Kinek válaszoltál? Коме-с- од--в--ио / -дгов-ри--? К___ с_ о________ / о__________ К-м- с- о-г-в-р-о / о-г-в-р-л-? ------------------------------- Коме си одговорио / одговорила? 0
K-me--- od---or---/--dg--o-i--? K___ s_ o________ / o__________ K-m- s- o-g-v-r-o / o-g-v-r-l-? ------------------------------- Kome si odgovorio / odgovorila?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…