Vestmik

et midagi põhjendama 3   »   hu valamit megmagyarázni 3

77 [seitsekümmend seitse]

midagi põhjendama 3

midagi põhjendama 3

77 [hetvenhét]

valamit megmagyarázni 3

Valige, kuidas soovite tõlget näha:   
eesti ungari Mängi Rohkem
Miks te torti ei söö? M--r- n----s-i-a --rt-t? Miért nem eszi a tortát? M-é-t n-m e-z- a t-r-á-? ------------------------ Miért nem eszi a tortát? 0
Ma pean alla võtma. Le-------o--nom. Le kell fogynom. L- k-l- f-g-n-m- ---------------- Le kell fogynom. 0
Ma ei söö seda, sest ma pean alla võtma. N-- -sz--,----t ---k--l f----o-. Nem eszem, mert le kell fogynom. N-m e-z-m- m-r- l- k-l- f-g-n-m- -------------------------------- Nem eszem, mert le kell fogynom. 0
Miks te õlut ei joo? M--rt nem--s-z--a s--t? Miért nem issza a sört? M-é-t n-m i-s-a a s-r-? ----------------------- Miért nem issza a sört? 0
Ma pean veel sõitma. M----e--------el-. Még vezetnem kell. M-g v-z-t-e- k-l-. ------------------ Még vezetnem kell. 0
Ma ei joo seda, sest pean veel sõitma. N-----zo---mer---ég v-zet--- -ell. Nem iszom, mert még vezetnem kell. N-m i-z-m- m-r- m-g v-z-t-e- k-l-. ---------------------------------- Nem iszom, mert még vezetnem kell. 0
Miks sa kohvi ei joo? Mi--t -e--iszo--a----é-? Miért nem iszod a kávét? M-é-t n-m i-z-d a k-v-t- ------------------------ Miért nem iszod a kávét? 0
See on külm. Ez hi-e-. Ez hideg. E- h-d-g- --------- Ez hideg. 0
Ma ei joo seda, sest see on külm. N-m--s---, --r- hideg. Nem iszom, mert hideg. N-m i-z-m- m-r- h-d-g- ---------------------- Nem iszom, mert hideg. 0
Miks sa teed ei joo? Mi-r- nem -szo- --teát? Miért nem iszod a teát? M-é-t n-m i-z-d a t-á-? ----------------------- Miért nem iszod a teát? 0
Mul ei ole suhkrut. N--c--cu-r-m. Nincs cukrom. N-n-s c-k-o-. ------------- Nincs cukrom. 0
Ma ei joo seda, sest mul ei ole suhkrut. Nem--sz--, m-rt ninc--c-kr--. Nem iszom, mert nincs cukrom. N-m i-z-m- m-r- n-n-s c-k-o-. ----------------------------- Nem iszom, mert nincs cukrom. 0
Miks te suppi ei söö? M-é---n---esz--- -eves-? Miért nem eszi a levest? M-é-t n-m e-z- a l-v-s-? ------------------------ Miért nem eszi a levest? 0
Ma ei tellinud seda. É- -e--re-de-t--. Én nem rendeltem. É- n-m r-n-e-t-m- ----------------- Én nem rendeltem. 0
Ma ei söö seda, sest ma ei ole seda tellinud. Nem-e----, --rt ne--r---el---. Nem eszem, mert nem rendeltem. N-m e-z-m- m-r- n-m r-n-e-t-m- ------------------------------ Nem eszem, mert nem rendeltem. 0
Miks te liha ei söö? Miért---m -szi---hú-t? Miért nem eszi a húst? M-é-t n-m e-z- a h-s-? ---------------------- Miért nem eszi a húst? 0
Ma olen taimetoitlane. Ve-et-----u----g--k. Vegetáriánus vagyok. V-g-t-r-á-u- v-g-o-. -------------------- Vegetáriánus vagyok. 0
Ma ei söö seda, sest ma olen taimetoitlane. N-m ----m, -e---ve--t----nus va--o-. Nem eszem, mert vegetáriánus vagyok. N-m e-z-m- m-r- v-g-t-r-á-u- v-g-o-. ------------------------------------ Nem eszem, mert vegetáriánus vagyok. 0

Lae alla MP3 (.zip failid)

Videot ei leitud!

Žestid aitavad meil õppida sõnavara

Sõnavara õppides on meie ajul palju tööd teha. Ta peab salvestama kõik uued sõnad. Aga oma aju on võimalik õppimisel ka abistada. Seda saab teha žestide abil. Viiped aitavad meie mälu. Mälu talletab sõnu paremini, kui ta töötleb samal ajal ka viipeid. Teadusuuring on seda tõestanud. Teadlased palusid katsealustel sõnavara õppida. Antud sõnu aga ei olnud tegelikult olemas. Need sõnad olid tehiskeelsed. Mõnes sõnad õpetati katsealustele koos žestidega. See tähendab, et katsealused mitte ainult ei kuulnud ja lugenud neid sõnu. Nad imiteerisid viibete abil ka sõnade tähendust. Õppimise ajal mõõdeti nende aju aktiivsust. Teadlased tegid katse käigus huvitava avastuse. Kui õpiti viibetega sõnu, olid aktiivsed rohkem aju piirkondi. Lisaks kõnekeskusele näitasid aktiivsust üles ka sensomotoorsed piirkonnad. Antud lisaaktiivsus mõjutab meie mälu. Viibetega õppimine loob keerulisi seoseid. Need seosed salvestavad sõnu aju mitmes piirkonnas. Sel moel töödeldakse sõnavara palju tõhusamalt. Kui soovime mingit sõna kasutada, leiab meie aju selle kiiremini üles. Need on ka salvestatud paremini. Siiski on oluline, et liigutus oleks sõnaga seotud. Meie aju tunneb ära, kui sõna ja žest ei ole omavahel seoses. See avastus võib viia uute õppimismeetoditeni. Inimesed, kes teavad keeltest vähe, õpivad sageli aeglaselt. Võib-olla oleks neile õppimine lihtsam, kui nad imiteeriks neid sõnu füüsiliselt...