Vestmik

et midagi soovima   »   hu valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [seitsekümmend]

midagi soovima

midagi soovima

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

Valige, kuidas soovite tõlget näha:   
eesti ungari Mängi Rohkem
Kas te sooviksite suitsetada? Sze--t-- --há-yo--i --r---új-ani? Szeretne dohányozni / rágyújtani? S-e-e-n- d-h-n-o-n- / r-g-ú-t-n-? --------------------------------- Szeretne dohányozni / rágyújtani? 0
Kas te sooviksite tantsida? Szer--n- -á----n-? Szeretne táncolni? S-e-e-n- t-n-o-n-? ------------------ Szeretne táncolni? 0
Kas te sooviksite jalutama minna? S-e-etne ----lni? Szeretne sétálni? S-e-e-n- s-t-l-i- ----------------- Szeretne sétálni? 0
Ma sooviksin suitsetada. Sz-ret-ék d---nyo-ni / r--y-jtani. Szeretnék dohányozni / rágyújtani. S-e-e-n-k d-h-n-o-n- / r-g-ú-t-n-. ---------------------------------- Szeretnék dohányozni / rágyújtani. 0
Soovid sa sigaretti? Sz--etn-l --y---ga-e-tát? Szeretnél egy cigarettát? S-e-e-n-l e-y c-g-r-t-á-? ------------------------- Szeretnél egy cigarettát? 0
Ta soovib tuld. Ő-tüzet -z------. Ő tüzet szeretne. Ő t-z-t s-e-e-n-. ----------------- Ő tüzet szeretne. 0
Ma sooviksin midagi juua. Sz---tné---nn- --l---t. Szeretnék inni valamit. S-e-e-n-k i-n- v-l-m-t- ----------------------- Szeretnék inni valamit. 0
Ma sooviksin midagi süüa. S--r------en-- ----mit. Szeretnék enni valamit. S-e-e-n-k e-n- v-l-m-t- ----------------------- Szeretnék enni valamit. 0
Ma sooviksin veidi puhata. S---e-n---ki--i- ki-i-e--i --gam. Szeretném kicsit kipihenni magam. S-e-e-n-m k-c-i- k-p-h-n-i m-g-m- --------------------------------- Szeretném kicsit kipihenni magam. 0
Ma sooviksin teilt midagi küsida. S--r-t--- ---de----ö-t-- ----m-t. Szeretnék kérdezni öntől valamit. S-e-e-n-k k-r-e-n- ö-t-l v-l-m-t- --------------------------------- Szeretnék kérdezni öntől valamit. 0
Ma sooviksin teilt midagi paluda. S-e-et-é---n--m-gkérn- v-la-ire. Szeretném önt megkérni valamire. S-e-e-n-m ö-t m-g-é-n- v-l-m-r-. -------------------------------- Szeretném önt megkérni valamire. 0
Ma sooviksin teile midagi välja teha. S-e-et--m-ö-- meg---n---ala---e. Szeretném önt meghívni valamire. S-e-e-n-m ö-t m-g-í-n- v-l-m-r-. -------------------------------- Szeretném önt meghívni valamire. 0
Mida te soovite, palun? M---sz-re---- kér-m? Mit szeretne, kérem? M-t s-e-e-n-, k-r-m- -------------------- Mit szeretne, kérem? 0
Soovite te kohvi? Sze---ne --y kávé-? Szeretne egy kávét? S-e-e-n- e-y k-v-t- ------------------- Szeretne egy kávét? 0
Või soovite te pigem teed? Vagy---k--b eg--te-----eret-e? Vagy inkább egy teát szeretne? V-g- i-k-b- e-y t-á- s-e-e-n-? ------------------------------ Vagy inkább egy teát szeretne? 0
Me soovime koju sõita. Haz- szer---é-k-m---i. Haza szeretnénk menni. H-z- s-e-e-n-n- m-n-i- ---------------------- Haza szeretnénk menni. 0
Soovite te taksot? Szer--n---k eg- tax-t? Szeretnétek egy taxit? S-e-e-n-t-k e-y t-x-t- ---------------------- Szeretnétek egy taxit? 0
Nad soovivad helistada. Tel--o--l-i ---ret-én-k. Telefonálni szeretnének. T-l-f-n-l-i s-e-e-n-n-k- ------------------------ Telefonálni szeretnének. 0

Lae alla MP3 (.zip failid)

Videot ei leitud!

Kaks keelt = kaks kõnekeskust!

Ajule pole oluline, millist keelt me õpime. Seda seetõttu, et ajul on erinevate keelte jaoks erinevad salvestamise kohad. Kõiki õpitud keeli ei salvestata ühte kohta. Keeled, mida õpime täiskasvanuna, salvestuvad oma piirkonda. See tähendab, et aju töötleb uusi reegleid erinevas kohas. Need ei ole salvestatud samas piirkonnas kui emakeel. Samas kakskeelsed inimesed kasutavad ainult ühte ajupiirkonda. Mitmed uuringud on sellisele järeldusele jõudnud. Neuroteadlased uurida mitmeid katseisikuid. Katsealused rääkisid ladusalt kahte keelt. Üks osa katserühmast oli aga kakskeelne. Teine osa seevastu oli teist keelt õppinud hilisemas elus. Teadlased mõõtsid keeleeksami ajal aju aktiivsust. Nii said nad jälgida, millised aju piirkonnad katse ajal töötasid. Ja nad nägid, et ‘hilistel’ õppijatel oli kaks kõnekeskust! Teadlased on juba pikka aega kahtlustanud, et see nii võib olla. Ajukahjustusega inimestel on teistsugused sümptomid. Niisiis võib ajukahjustus tekitada kõnehäireteni. Kannatanud ei suuda enam nii hästi hääldada või sõnu mõista. Aga kakskeelsetel õnnetuse ohvritel on mõnikord ebatavalised sümptomid. Nende kõnehäired ei mõjuta alati mõlemat keelt. Kuiviga on saanud vaid üks aju osa, võib teised veel toimida. Sellisel juhul räägib patsient üht keelt paremini kui teist. Kaht erinevat keelt ka taasõpitakse erineva kiirusega. See tõestab, et keeled ei salvestu samas kohas. Kuna neid ei õpitud ühel ajal, moodustuvad kaks keskust. Endiselt pole teada, kuidas meie aju suudab mitut keelt hallata. Kuid uued leiud võivad viia uute õppestrateegiateni.