Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   uk Великий – малий

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шістдесят вісім]

68 [shistdesyat visim]

Великий – малий

[Velykyy̆ – malyy̆]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
nagy és kicsi Ве-и-и--- малий В______ і м____ В-л-к-й і м-л-й --------------- Великий і малий 0
Ve-y-yy̆ i malyy̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
Az elefánt nagy. Сл-- ве-ики-. С___ в_______ С-о- в-л-к-й- ------------- Слон великий. 0
Slo- ----ky--. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
Az egér kicsi. Ми---м-лен-ка. М___ м________ М-ш- м-л-н-к-. -------------- Миша маленька. 0
M-s-a m--e-ʹk-. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
sötét és világos Тем-ий----сн-й Т_____ і я____ Т-м-и- і я-н-й -------------- Темний і ясний 0
Tem---- - --s-y-̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Az éjszaka sötét. Н-- --мна. Н__ т_____ Н-ч т-м-а- ---------- Ніч темна. 0
N-c--te--a. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
A nappal világos. Д-н- ----й. Д___ я_____ Д-н- я-н-й- ----------- День ясний. 0
D-nʹ -a-ny--. D___ y______ D-n- y-s-y-̆- ------------- Denʹ yasnyy̆.
öreg és fiatal ст--и--і---л-д-й с_____ і м______ с-а-и- і м-л-д-й ---------------- старий і молодий 0
st-r--̆----olody-̆ s_____ i m______ s-a-y-̆ i m-l-d-y- ------------------ staryy̆ i molodyy̆
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ш-д---д--е ст-рий. Н__ д__ д___ с______ Н-ш д-д д-ж- с-а-и-. -------------------- Наш дід дуже старий. 0
N----d----uz---sta-y--. N___ d__ d____ s______ N-s- d-d d-z-e s-a-y-̆- ----------------------- Nash did duzhe staryy̆.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 7---о-і--т-м--він-б-в--е---л-дий. 7_ р____ т___ в__ б__ щ_ м_______ 7- р-к-в т-м- в-н б-в щ- м-л-д-й- --------------------------------- 70 років тому він був ще молодий. 0
7--ro-iv--------- b---s---e mo---y--. 7_ r____ t___ v__ b__ s____ m_______ 7- r-k-v t-m- v-n b-v s-c-e m-l-d-y-. ------------------------------------- 70 rokiv tomu vin buv shche molodyy̆.
szép és csúnya г--н-й і ог--н-й г_____ і о______ г-р-и- і о-и-н-й ---------------- гарний і огидний 0
ha-nyy----ohy--y-̆ h_____ i o______ h-r-y-̆ i o-y-n-y- ------------------ harnyy̆ i ohydnyy̆
A pillangó szép. Метел-к-г---ий. М______ г______ М-т-л-к г-р-и-. --------------- Метелик гарний. 0
M-tely--ha-n-y̆. M______ h______ M-t-l-k h-r-y-̆- ---------------- Metelyk harnyy̆.
A pók csúnya. П-ву- --и-ний. П____ о_______ П-в-к о-и-н-й- -------------- Павук огидний. 0
P---k --y-ny--. P____ o_______ P-v-k o-y-n-y-. --------------- Pavuk ohydnyy̆.
kövér és sovány т---ти--- ху-ий т______ і х____ т-в-т-й і х-д-й --------------- товстий і худий 0
tov-----------dy-̆ t______ i k_____ t-v-t-y- i k-u-y-̆ ------------------ tovstyy̆ i khudyy̆
Egy nő 100 kilóval kövér. Жін-а--а-ою-1----і---р-- - -ов--а. Ж____ в____ 1__ к_______ – т______ Ж-н-а в-г-ю 1-0 к-л-г-а- – т-в-т-. ---------------------------------- Жінка вагою 100 кілограм – товста. 0
Zhi-ka----o-u --- ----hram –--ov-ta. Z_____ v_____ 1__ k_______ – t______ Z-i-k- v-h-y- 1-0 k-l-h-a- – t-v-t-. ------------------------------------ Zhinka vahoyu 100 kilohram – tovsta.
Egy férfi 50 kilóval sovány. Чол---к -а-о------іл-г----– ху-и-. Ч______ в____ 5_ к_______ – х_____ Ч-л-в-к в-г-ю 5- к-л-г-а- – х-д-й- ---------------------------------- Чоловік вагою 50 кілограм – худий. 0
Cholo--k-v-ho---50--ilohr-m-- -h-d-y-. C_______ v_____ 5_ k_______ – k______ C-o-o-i- v-h-y- 5- k-l-h-a- – k-u-y-̆- -------------------------------------- Cholovik vahoyu 50 kilohram – khudyy̆.
drága és olcsó Д---ги--- де-евий Д______ і д______ Д-р-г-й і д-ш-в-й ----------------- Дорогий і дешевий 0
D-----y̆-i d-s--v--̆ D______ i d_______ D-r-h-y- i d-s-e-y-̆ -------------------- Dorohyy̆ i deshevyy̆
Az autó drága. А-т-мобіл- д---г--. А_________ д_______ А-т-м-б-л- д-р-г-й- ------------------- Автомобіль дорогий. 0
Avt-m---lʹ d--o-yy-. A_________ d_______ A-t-m-b-l- d-r-h-y-. -------------------- Avtomobilʹ dorohyy̆.
Az újság olcsó. Г-з-та----е-а. Г_____ д______ Г-з-т- д-ш-в-. -------------- Газета дешева. 0
H-zet- --s-eva. H_____ d_______ H-z-t- d-s-e-a- --------------- Hazeta desheva.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…