Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   uk Великий – малий

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шістдесят вісім]

68 [shistdesyat visim]

Великий – малий

Velykyy̆ – malyy̆

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
nagy és kicsi Вели----і мал-й В______ і м____ В-л-к-й і м-л-й --------------- Великий і малий 0
Ve-yky-- - mal--̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
Az elefánt nagy. Сло- -е-и-ий. С___ в_______ С-о- в-л-к-й- ------------- Слон великий. 0
S-o- -ely----. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
Az egér kicsi. Ми-а ---ен-ка. М___ м________ М-ш- м-л-н-к-. -------------- Миша маленька. 0
M-sh- ------k-. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
sötét és világos Т-м-и----яс--й Т_____ і я____ Т-м-и- і я-н-й -------------- Темний і ясний 0
T-m-y-------sn--̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Az éjszaka sötét. Н-ч т----. Н__ т_____ Н-ч т-м-а- ---------- Ніч темна. 0
N--------a. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
A nappal világos. Ден- -----. Д___ я_____ Д-н- я-н-й- ----------- День ясний. 0
Den- y--n-y-. D___ y______ D-n- y-s-y-̆- ------------- Denʹ yasnyy̆.
öreg és fiatal стар-й і м--од-й с_____ і м______ с-а-и- і м-л-д-й ---------------- старий і молодий 0
s--ry-̆ i ---o---̆ s_____ i m______ s-a-y-̆ i m-l-d-y- ------------------ staryy̆ i molodyy̆
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н---д------е с-а-и-. Н__ д__ д___ с______ Н-ш д-д д-ж- с-а-и-. -------------------- Наш дід дуже старий. 0
N--- d-d --zh---ta-yy-. N___ d__ d____ s______ N-s- d-d d-z-e s-a-y-̆- ----------------------- Nash did duzhe staryy̆.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 70 ро-і--т-м- --н------е----од-й. 7_ р____ т___ в__ б__ щ_ м_______ 7- р-к-в т-м- в-н б-в щ- м-л-д-й- --------------------------------- 70 років тому він був ще молодий. 0
70---ki- t-m- vin--u- sh--e mo-o-y--. 7_ r____ t___ v__ b__ s____ m_______ 7- r-k-v t-m- v-n b-v s-c-e m-l-d-y-. ------------------------------------- 70 rokiv tomu vin buv shche molodyy̆.
szép és csúnya г--н-- і--г--н-й г_____ і о______ г-р-и- і о-и-н-й ---------------- гарний і огидний 0
h-r-yy̆ i-oh-dnyy̆ h_____ i o______ h-r-y-̆ i o-y-n-y- ------------------ harnyy̆ i ohydnyy̆
A pillangó szép. М----ик г-рн-й. М______ г______ М-т-л-к г-р-и-. --------------- Метелик гарний. 0
Me----k --r-yy̆. M______ h______ M-t-l-k h-r-y-̆- ---------------- Metelyk harnyy̆.
A pók csúnya. Па-------д-ий. П____ о_______ П-в-к о-и-н-й- -------------- Павук огидний. 0
Pavuk o----y-̆. P____ o_______ P-v-k o-y-n-y-. --------------- Pavuk ohydnyy̆.
kövér és sovány т-вс--й---х---й т______ і х____ т-в-т-й і х-д-й --------------- товстий і худий 0
t---tyy- --kh--yy̆ t______ i k_____ t-v-t-y- i k-u-y-̆ ------------------ tovstyy̆ i khudyy̆
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж-н-а--агою-----к-л-гр-м-- -ов--а. Ж____ в____ 1__ к_______ – т______ Ж-н-а в-г-ю 1-0 к-л-г-а- – т-в-т-. ---------------------------------- Жінка вагою 100 кілограм – товста. 0
Z-in-a--a-oyu---0---lo-r---–-to----. Z_____ v_____ 1__ k_______ – t______ Z-i-k- v-h-y- 1-0 k-l-h-a- – t-v-t-. ------------------------------------ Zhinka vahoyu 100 kilohram – tovsta.
Egy férfi 50 kilóval sovány. Ч---ві- -аго-----кі---рам –---д--. Ч______ в____ 5_ к_______ – х_____ Ч-л-в-к в-г-ю 5- к-л-г-а- – х-д-й- ---------------------------------- Чоловік вагою 50 кілограм – худий. 0
Cholovi---a-oy- -- kil-hr-m---k-ud--̆. C_______ v_____ 5_ k_______ – k______ C-o-o-i- v-h-y- 5- k-l-h-a- – k-u-y-̆- -------------------------------------- Cholovik vahoyu 50 kilohram – khudyy̆.
drága és olcsó До-огий ---ешевий Д______ і д______ Д-р-г-й і д-ш-в-й ----------------- Дорогий і дешевий 0
D-r--yy--i-------y-̆ D______ i d_______ D-r-h-y- i d-s-e-y-̆ -------------------- Dorohyy̆ i deshevyy̆
Az autó drága. Автомо-і----ор-ги-. А_________ д_______ А-т-м-б-л- д-р-г-й- ------------------- Автомобіль дорогий. 0
Av-om----- d---hy--. A_________ d_______ A-t-m-b-l- d-r-h-y-. -------------------- Avtomobilʹ dorohyy̆.
Az újság olcsó. Г----а--еш---. Г_____ д______ Г-з-т- д-ш-в-. -------------- Газета дешева. 0
H--e-a--eshe-a. H_____ d_______ H-z-t- d-s-e-a- --------------- Hazeta desheva.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…