Kifejezéstár

hu Módbeli segédigék múlt ideje 2   »   uk Модальні дієслова у минулому 2

88 [nyolcvannyolc]

Módbeli segédigék múlt ideje 2

Módbeli segédigék múlt ideje 2

88 [вісімдесят вісім]

88 [visimdesyat visim]

Модальні дієслова у минулому 2

Modalʹni diyeslova u mynulomu 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
A fiam nem akart a babával játszani. Мі--с-- н-----і---а---и-я -------. М__ с__ н_ х____ б_______ л_______ М-й с-н н- х-т-в б-в-т-с- л-л-к-ю- ---------------------------------- Мій син не хотів бавитися лялькою. 0
M-y- s----- --o-i- b---tysya -y----oyu. M__ s__ n_ k_____ b________ l_________ M-y- s-n n- k-o-i- b-v-t-s-a l-a-ʹ-o-u- --------------------------------------- Miy̆ syn ne khotiv bavytysya lyalʹkoyu.
A lányom nem akart futballozni. Моя --ч-а-не -----а ---ти - фу-б-л. М__ д____ н_ х_____ г____ у ф______ М-я д-ч-а н- х-т-л- г-а-и у ф-т-о-. ----------------------------------- Моя дочка не хотіла грати у футбол. 0
Moya-dochka-n- -h--ila-h--ty - f--bo-. M___ d_____ n_ k______ h____ u f______ M-y- d-c-k- n- k-o-i-a h-a-y u f-t-o-. -------------------------------------- Moya dochka ne khotila hraty u futbol.
A feleségem nem akart velem sakkozni. М-------а-н- хо-іл- г--т--- ---и зі-мною. М__ ж____ н_ х_____ г____ в ш___ з_ м____ М-я ж-н-а н- х-т-л- г-а-и в ш-х- з- м-о-. ----------------------------------------- Моя жінка не хотіла грати в шахи зі мною. 0
Moy- --in-a -e --o---a -r----v-shak-y z--m----. M___ z_____ n_ k______ h____ v s_____ z_ m_____ M-y- z-i-k- n- k-o-i-a h-a-y v s-a-h- z- m-o-u- ----------------------------------------------- Moya zhinka ne khotila hraty v shakhy zi mnoyu.
A gyerekeim nem akartak sétálni. М-ї-діти -е хот--и --л-ти. М__ д___ н_ х_____ г______ М-ї д-т- н- х-т-л- г-л-т-. -------------------------- Мої діти не хотіли гуляти. 0
M-i- dit-----khot-l- -u-y-ty. M__ d___ n_ k______ h_______ M-i- d-t- n- k-o-i-y h-l-a-y- ----------------------------- Moï dity ne khotily hulyaty.
Nem akarták a szobát rendberakni. В--и-н- х--і---п--б---и--ім---у. В___ н_ х_____ п_______ к_______ В-н- н- х-т-л- п-и-р-т- к-м-а-у- -------------------------------- Вони не хотіли прибрати кімнату. 0
V-----e -hoti-- -r-br-t- k-m-at-. V___ n_ k______ p_______ k_______ V-n- n- k-o-i-y p-y-r-t- k-m-a-u- --------------------------------- Vony ne khotily prybraty kimnatu.
Nem akartak ágyba menni. В-ни--е -----и---и --ат-. В___ н_ х_____ й__ с_____ В-н- н- х-т-л- й-и с-а-и- ------------------------- Вони не хотіли йти спати. 0
Vo-y -- -----ly y̆-y -p--y. V___ n_ k______ y̆__ s_____ V-n- n- k-o-i-y y-t- s-a-y- --------------------------- Vony ne khotily y̆ty spaty.
Neki nem volt szabad fagylaltot enni. Й-му-н----жн---ул- їс-- м-----в-. Й___ н_ м____ б___ ї___ м________ Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- м-р-з-в-. --------------------------------- Йому не можна було їсти морозива. 0
Y̆o-u--e mozh-a -u---i-s-y-m-ro---a. Y̆___ n_ m_____ b___ ï___ m________ Y-o-u n- m-z-n- b-l- i-s-y m-r-z-v-. ------------------------------------ Y̆omu ne mozhna bulo ïsty morozyva.
Neki nem volt szabad csokoládét enni. Й-м- -е м-жна-бул---ст--шо--ла-. Й___ н_ м____ б___ ї___ ш_______ Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- ш-к-л-д- -------------------------------- Йому не можна було їсти шоколад. 0
Y-om---e-mozh-- ---- ïsty-sh-k-l-d. Y̆___ n_ m_____ b___ ï___ s________ Y-o-u n- m-z-n- b-l- i-s-y s-o-o-a-. ------------------------------------ Y̆omu ne mozhna bulo ïsty shokolad.
Neki nem volt szabad cukorkákat enni. Й--- -е ------бу-- ї--- -укеро-. Й___ н_ м____ б___ ї___ ц_______ Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- ц-к-р-к- -------------------------------- Йому не можна було їсти цукерок. 0
Y--m-------zh-a-bul- --sty-ts-k-rok. Y̆___ n_ m_____ b___ ï___ t________ Y-o-u n- m-z-n- b-l- i-s-y t-u-e-o-. ------------------------------------ Y̆omu ne mozhna bulo ïsty tsukerok.
Kívánhattam magamnak valamit. Я мі----м-г-- щос- ---ажати. Я м__ / м____ щ___ з________ Я м-г / м-г-а щ-с- з-б-ж-т-. ---------------------------- Я міг / могла щось забажати. 0
YA-m-h-/-m-h-a ---hosʹ--a-a----y. Y_ m__ / m____ s______ z_________ Y- m-h / m-h-a s-c-o-ʹ z-b-z-a-y- --------------------------------- YA mih / mohla shchosʹ zabazhaty.
Vehettem magamnak egy ruhát. Я---- / м---а----ити --б--о--г. Я м__ / м____ к_____ с___ о____ Я м-г / м-г-а к-п-т- с-б- о-я-. ------------------------------- Я міг / могла купити собі одяг. 0
Y- -ih /-mo-----upyty ---- ody--. Y_ m__ / m____ k_____ s___ o_____ Y- m-h / m-h-a k-p-t- s-b- o-y-h- --------------------------------- YA mih / mohla kupyty sobi odyah.
Elvehettem egy pralinét. Я-м-- / --гла узя-и собі----ерк-. Я м__ / м____ у____ с___ ц_______ Я м-г / м-г-а у-я-и с-б- ц-к-р-у- --------------------------------- Я міг / могла узяти собі цукерку. 0
Y--mih ---ohla---y-t- so-i ts---r-u. Y_ m__ / m____ u_____ s___ t________ Y- m-h / m-h-a u-y-t- s-b- t-u-e-k-. ------------------------------------ YA mih / mohla uzyaty sobi tsukerku.
Dohányozhattál a repülőben? Т-бі мож-а--------р-ти-в -----у? Т___ м____ б___ к_____ в л______ Т-б- м-ж-а б-л- к-р-т- в л-т-к-? -------------------------------- Тобі можна було курити в літаку? 0
T-b--m---na b--o k----- ----ta-u? T___ m_____ b___ k_____ v l______ T-b- m-z-n- b-l- k-r-t- v l-t-k-? --------------------------------- Tobi mozhna bulo kuryty v litaku?
Ihattál sört a kórházban? Т-б- --жна б-л- -и---в --к-рні -ив-? Т___ м____ б___ п___ в л______ п____ Т-б- м-ж-а б-л- п-т- в л-к-р-і п-в-? ------------------------------------ Тобі можна було пити в лікарні пиво? 0
T-b- moz----b-lo p-t--v -i----i-pyv-? T___ m_____ b___ p___ v l______ p____ T-b- m-z-n- b-l- p-t- v l-k-r-i p-v-? ------------------------------------- Tobi mozhna bulo pyty v likarni pyvo?
Magaddal vihetted a kutyát a szállodába? Т--- --жн- ---- --яти---бак- - -о-ел-? Т___ м____ б___ в____ с_____ в г______ Т-б- м-ж-а б-л- в-я-и с-б-к- в г-т-л-? -------------------------------------- Тобі можна було взяти собаку в готель? 0
To-- mozhn- ---- v---t- so---- v--ot---? T___ m_____ b___ v_____ s_____ v h______ T-b- m-z-n- b-l- v-y-t- s-b-k- v h-t-l-? ---------------------------------------- Tobi mozhna bulo vzyaty sobaku v hotelʹ?
A vakáció alatt a gyerekeknek sokáig volt szabad kint maradni. Н- -а---у-ах д-----ог-- д--г- з-лишатис--н------. Н_ к________ д___ м____ д____ з_________ н_______ Н- к-н-к-л-х д-т- м-г-и д-в-о з-л-ш-т-с- н-д-о-і- ------------------------------------------------- На канікулах діти могли довго залишатися надворі. 0
Na k-n-k-la-- --ty----l--do--o -alysh-t-s-a na--o--. N_ k_________ d___ m____ d____ z___________ n_______ N- k-n-k-l-k- d-t- m-h-y d-v-o z-l-s-a-y-y- n-d-o-i- ---------------------------------------------------- Na kanikulakh dity mohly dovho zalyshatysya nadvori.
Sokáig játszhattak az udvaron. Вони---гли довг- -рат- - двор-. В___ м____ д____ г____ у д_____ В-н- м-г-и д-в-о г-а-и у д-о-і- ------------------------------- Вони могли довго грати у дворі. 0
Vo-y-mo-ly d-vh----a-- u-d--ri. V___ m____ d____ h____ u d_____ V-n- m-h-y d-v-o h-a-y u d-o-i- ------------------------------- Vony mohly dovho hraty u dvori.
Sokáig fennmaradhattak. В-н--м-гли---в-- -- -па--. В___ м____ д____ н_ с_____ В-н- м-г-и д-в-о н- с-а-и- -------------------------- Вони могли довго не спати. 0
V--- ----y----h- n---pa--. V___ m____ d____ n_ s_____ V-n- m-h-y d-v-o n- s-a-y- -------------------------- Vony mohly dovho ne spaty.

Felejtés elleni tanácsok

A tanulás nem mindig egyszerű feladat. Akkor is lehet fárasztó, ha élvezi az ember. De ha valamit megtanulunk, akkor örülünk. Büszkék vagyunk magunkra és eredményeinkre. Sajnos azt amit egyszer megtanultunk, el is tudjuk felejteni. Különösen a nyelveknél jelent ez problémát. A legtöbben közülünk egy vagy több nyelvet tanulnak az iskolában. Az iskola befejeztével ez a tudás feledésbe merül. Alig beszéljük a nyelvet. A hétköznapok folyamán az anyanyelvünk dominál. Sok idegen nyelvet csak szabadság alatt használunk. De ha a tudást nem hívjuk le rendszeresen, feledésbe merül. Agyunknak edzésre van szüksége. Azt lehet mondani, úgy működik mint egy izom. Ezt az izmot mozgatni kell, különben elgyengül. Léteznek azonban módszerek a felejtés megakadályozására. A legfontosabb a megtanult anyag állandó ismétlése. Ezalatt állandó szokások alakulhatnak ki. Tervezhet az ember különböző kis feladatokat a hétköznapokra. Hétfőn például olvassunk egy könyvet az idegen nyelven. Szerdán hallgassunk meg egy külföldi rádióadást. Pénteken pedig írjunk a naplónkba az idegen nyelven. Ezzel a módszerrel váltunk az olvasás, a hallás és az írás között. Így a tudásunkat különböző módon aktiváljuk. Mindezen gyakorlatoknak nem kell sokáig tartaniuk, elég egy fél óra is. Fontosabb, hogy rendszeresen gyakoroljunk. Kutatások kimutatták, hogy az amit már egyszer megtanultunk, évtizedekig megmarad agyunkban. Tehát csak elő kell venni a megfelelő fiókból…