Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   ar ‫التسوق / التبضّع‬

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

‫54 [أربعة وخمسون]‬

54 [arabeat wakhamsuna]

‫التسوق / التبضّع‬

[altasawq / altbdde]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. ‫أر------أ-تري-ه-ية-‬ ‫____ أ_ أ____ ه_____ ‫-ر-د أ- أ-ت-ي ه-ي-.- --------------------- ‫أريد أن أشتري هدية.‬ 0
ar-- -a- 'a--ta-- ha-ia--n. a___ '__ '_______ h________ a-i- '-n '-s-t-r- h-d-a-a-. --------------------------- arid 'an 'ashtari hadiatan.
De nem túl drágát. ‫ولكن أ-- -ك-ن----ف--‬ ‫____ أ__ ت___ م______ ‫-ل-ن أ-ا ت-و- م-ل-ة-‬ ---------------------- ‫ولكن ألا تكون مكلفة.‬ 0
wl-k----al------u- ----i-atan. w_____ '____ t____ m__________ w-u-u- '-l-a t-k-n m-k-i-a-a-. ------------------------------ wlukun 'alaa takun muklifatan.
Talán egy kézitáskát? ‫--م- حق-بة--د.‬ ‫____ ح____ ي___ ‫-ب-ا ح-ي-ة ي-.- ---------------- ‫ربما حقيبة يد.‬ 0
rb--a h-q-bata--y-. r____ h________ y__ r-u-a h-q-b-t-n y-. ------------------- rbuma haqibatan yd.
Milyen színt szeretne? ‫ما ا--و- ال-ي -ر-دي-ه--‬ ‫__ ا____ ا___ ت______ ؟_ ‫-ا ا-ل-ن ا-ذ- ت-ي-ي-ه ؟- ------------------------- ‫ما اللون الذي تريدينه ؟‬ 0
ma-all-w- -ldh- tu-idin-h ? m_ a_____ a____ t________ ? m- a-l-w- a-d-y t-r-d-n-h ? --------------------------- ma allawn aldhy turidinah ?
Feketét, barnát vagy fehéret? ‫-سود،-بن- أم-أبي---‬ ‫_____ ب__ أ_ أ___ ؟_ ‫-س-د- ب-ي أ- أ-ي- ؟- --------------------- ‫أسود، بني أم أبيض ؟‬ 0
as--, b------- ----a- ? a____ b___ '__ '_____ ? a-w-, b-n- '-m '-b-a- ? ----------------------- aswd, bani 'am 'abyad ?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? ‫-ق--ة-كب--ة أم --ي-ة -‬ ‫_____ ك____ أ_ ص____ ؟_ ‫-ق-ب- ك-ي-ة أ- ص-ي-ة ؟- ------------------------ ‫حقيبة كبيرة أم صغيرة ؟‬ 0
hqi--- ---i-at --m- sag---a ? h_____ k______ '___ s______ ? h-i-a- k-b-r-t '-m- s-g-i-a ? ----------------------------- hqibat kabirat 'ama saghira ?
Meg szabad ezt néznem? ‫-مكن-أن--رى---ه--‬ ‫____ أ_ أ__ ه__ ؟_ ‫-م-ن أ- أ-ى ه-ه ؟- ------------------- ‫ممكن أن أرى هذه ؟‬ 0
mmk- -an-'---a ha-hi--? m___ '__ '____ h_____ ? m-k- '-n '-r-a h-d-i- ? ----------------------- mmkn 'an 'araa hadhih ?
Bőrből van? ‫-- هي م--جلد--‬ ‫__ ه_ م_ ج__ ؟_ ‫-ل ه- م- ج-د ؟- ---------------- ‫هل هي من جلد ؟‬ 0
hl -i min ju---? h_ h_ m__ j___ ? h- h- m-n j-l- ? ---------------- hl hi min juld ?
Vagy műbőrből van? ‫-م----م--ما-ة -ص-ن--ي-؟ - -ل-لا--ي- )‬ ‫__ ه_ م_ م___ ا________ ( ا________ )_ ‫-م ه- م- م-د- ا-ط-ا-ي-؟ ( ا-ب-ا-ت-ك )- --------------------------------------- ‫أم هي من مادة اصطناعية؟ ( البلاستيك )‬ 0
am--i -i- m---- -i-------a------blas-yk ) a_ h_ m__ m____ a__________ ( a________ ) a- h- m-n m-d-t a-s-i-a-i-? ( a-b-a-t-k ) ----------------------------------------- am hi min madat aistinaeia? ( alblastyk )
Bőrből természetesen. ‫ط--------- جل--‬ ‫____ ، م_ ج____ ‫-ب-ا- ، م- ج-د-‬ ----------------- ‫طبعاً ، من جلد.‬ 0
tbe--- ,---n-juli-a. t_____ , m__ j______ t-e-a- , m-n j-l-d-. -------------------- tbeaan , min julida.
Ez egy különösen jó minőségű áru. ‫وهي----ن-ع-ة جيدة-ل--اي-.‬ ‫___ م_ ن____ ج___ ل_______ ‫-ه- م- ن-ع-ة ج-د- ل-غ-ي-.- --------------------------- ‫وهي من نوعية جيدة للغاية.‬ 0
whi --n --w-i-- -a----t-l---h-yata. w__ m__ n______ j______ l__________ w-i m-n n-w-i-t j-y-d-t l-l-h-y-t-. ----------------------------------- whi min naweiat jayidat lilghayata.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. ‫-ال-ق--ة--م-ه--من--ب --ا--‬ ‫________ ث____ م____ ج____ ‫-ا-ح-ي-ة ث-ن-ا م-ا-ب ج-ا-.- ---------------------------- ‫والحقيبة ثمنها مناسب جداً.‬ 0
walh-qibt tha--n--- -una--------n. w________ t________ m______ j_____ w-l-a-i-t t-a-a-a-a m-n-s-b j-a-n- ---------------------------------- walhaqibt thamanaha munasib jdaan.
Ez tetszik nekem. ‫---ا --ج--ي.‬ ‫____ ت_______ ‫-ن-ا ت-ج-ن-.- -------------- ‫إنها تعجبني.‬ 0
'i-na----ue--bni. '______ t________ '-i-a-a t-e-a-n-. ----------------- 'iinaha tuejabni.
Ezt veszem. ‫س--ذه--‬ ‫________ ‫-آ-ذ-ا-‬ --------- ‫سآخذها.‬ 0
s-k-----ha. s__________ s-k-a-h-h-. ----------- sakhadhuha.
Esetleg visszacserélhetem ezt? ‫--ك-ني--بد-له- -‬ ‫______ ت______ ؟_ ‫-م-ن-ي ت-د-ل-ا ؟- ------------------ ‫يمكنني تبديلها ؟‬ 0
ym---y ta-di-uha-? y_____ t________ ? y-k-n- t-b-i-u-a ? ------------------ ymknny tabdiluha ?
Magától értetődő. ‫---ط-ع-‬ ‫________ ‫-ا-ط-ع-‬ --------- ‫بالطبع.‬ 0
ba-tabae. b________ b-l-a-a-. --------- baltabae.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. ‫-نغل--ا -ك ك-دية-‬ ‫_______ ل_ ك______ ‫-ن-ل-ه- ل- ك-د-ة-‬ ------------------- ‫سنغلفها لك كهدية.‬ 0
s-a-h-i--ha lak-k-hd-ata. s__________ l__ k________ s-a-h-i-u-a l-k k-h-i-t-. ------------------------- snaghlifuha lak kahdiata.
A túloldalon van a pénztár. ‫ا-ص--وق--ناك.‬ ‫_______ ه_____ ‫-ل-ن-و- ه-ا-.- --------------- ‫الصندوق هناك.‬ 0
a----du-----ak-. a_______ h______ a-s-n-u- h-n-k-. ---------------- alsunduq hunaka.

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…